Veletek is előfordult már, hogy szakítás után szinte már undorodtok a volt párotoktól?

"én túlléptem rajta teljesen." -> <- "mindig ideges leszek ha közelembe van"

Ha akarsz még sokat hazudni magadnak, az nem az én dolgom, de éppen ebből tudhatod, hogy NEM vagy túl rajta. Ezért írtam a 15:10-et, hogy láss tisztán! Persze, ha direkt be akarod fogni a szemed, az már a te döntésed.

Az, hogy nem szereted, teljesen OK. Csakhogy nem akkor vagy túl rajta, ha már nem szereted. Ez fogalmi zavar. Akkor vagy "túl rajta", ha már nem szereted, nem gyűlölöd, nem undorodsz tőle stb. Akkor szakadnak el a titeket összekötő szálak végleg, ha már semmit nem fogsz érezni iránta.

Amíg azt érzed, amit leírtál, addig van köztetek kötelék, még ha az nem is a szeretet. Ez egyszerű tény, nem én állítom, hanem te mondod. Én csak megpróbálom lefordítani neked, hogy valójában mit is jelent ez? Lezárni akkor tudod, és akkor mondhatod, hogy "túl vagy rajta", amikor már nem vált ki belőled ilyen reakciót. Addig, amíg ez van, semmiképpen sem.

Ettől még lehet új párkapcsolatod is. Ezek nem direkt függnek össze, csak jobb lenne, ha ez tényleg teljesen le lenne zárva érzelmileg. Igazából ehhez nem kell sok, annyi kell, hogy az illető lezárt kapcsolat elfoglalja a neki való helyet a szívedben. (Ezt persze mondani könnyű, megtenni olykor szinte lehetetlen.)

A helyedben én pl. azon gondolkodnék, kire/mire haragszom ennyire? Mi az, ami azt az undort kiváltja, amitől rosszul leszek, ha a közelemben van? Direkt ezért ne menj a közelébe, ne kínozd magad, de ha előjön ez az érzés, figyeld meg! Hátha mond neked valamit, és akkor tovább léphetsz tényleg. Önismeret. Az kell hozzá.

Amúgy azt ne hidd, hogy kritizállak, vagy valami baj(om) van veled! Egyáltalán semmi. Csak próbálok segíteni azzal, hogy megfogalmazom ezeket. ;)