Szerintetek jogosan haragszom a páromra?

Próbálom röviden leírni:

Másfél éve vagyunk együtt a párommal (ő 30/F). Fél éve élünk együtt. Tavaly a valentin napot nagyon elszúrta (kb 1 órára találkoztunk utána ment a dolgára,mert neki az fontosabb volt). Rosszul esett de túl léptem rajta.

Párszor feljött a dolog mostanában és a tudtára adtam,hogy idén örülnék valamivel kellemesebb valentin napnak,mert nekem ez rosszul esett. Aznapra úgy is intézte,hogy itthon legyen ,mielőtt én elmegyek dolgozni (mivel csütörtökön is csak este találkozunk itthon,reggel még elkísért volna az orvoshoz és szombaton is a munkám miatt) Így maradt a péntek délelőtt. Erre ma reggel felhív és közli,hogy van egy kis mellékes és zavarna e ,ha csütörtökön és pénteken dolgozna. Az még csak egy dolog,hogy a csütörtököt így nélküle kell intéznem,mert nem zavar,de hogy ennyire ne legyen tekintettel arra,hogy a péntek nekem milyen fontos nagyon rosszul esett! Ráadásul nem vagyunk annyira rászorulva arra a munkára,ezért nem is értem.

Azóta nem vettem fel neki a telefont, küldözgette az sms-eket,hogy miért haragszom azért mert elmenne dolgozni?

Elveszett a remény, hát már mindig én kerülök az utolsó helyre? Azóta 4 smst is írt,hogy ne haragudjak nem akart ekkora bajt,akkor inkább nem megy sehova és itthon lesz velem és sajnálja ,hogy ma nem tudtunk beszélni, de egyértelműen érezhető,hogy nem azért írta,mert így gondolja,hanem mert tudja hogy ezt akarom hallani.

Szerintem (mivel ez már a sok sok sokadik eset,hogy semmibe veszi a kérésem és érzéseim) most többre van szükség egy bocsánatkérésnél. Ettől a ne haragudjtól nem fog megváltozni semmi.

Vélemények ,észrevételek? Az undok megjegyzésektől kíméljetek kérlek.

20/L