Örök kérdés: csak a belső számít?

Igazából nem olyan egyszerű kérdés ez. Én mindig azt hittem, hogy azért valamilyen szinten számít nekem a külső, aztán elkezdtem valakivel levelezni, akiről még csak képet sem láttam, a beszélgetésünk alapján úgy "beleszerettem", hogy amikor megláttam, már nem számított, hogy kopaszodó, alacsony, idősödő és csúnyácska. Sőt, idővel már nem is értettem, mi nem tetszett rajta, mert testileg is vonzódni kezdtem hozzá, nem is akárhogy.

Úgyhogy merem állítani, hogy van olyan, mikor a belső szinte teljesen fölülírja a külsőt.

De ehhez idő kell és sajnos nincs rá garancia, hogy így lesz. Ehhez nem is elég az, hogy lelkileg jól kijöjjünk, hanem az kell, hogy mint férfi, bele tudjon bolondítani az egyéniségébe.

Nem, nem csak a belső számít. De egy érett kapcsolatban a belső dominál.

Hogy értsd: ha valaki annyira visszataszító, hogy hányingered lesz attól is, ha a közeledbe megy, lehet belsőleg akármilyen jó, nem lesz belőle kapcsolat.

Ugyanakkor ha valaki egy igazi bombázó, vagy ha pasiról van szó, akkor amolyan megtestesült görög isten, ha a belső nem oké, legfeljebb csak felszínes dugogatás lesz belőle, érett kapcsolat nem.

Szóval valamelyest szükséges a külső vonzalom is.

Viszont az is nagyon nagy igazság, hogy mindenki számára más a szép meg a vonzó.

Ha a nő részéről hiányzik a testi vonzalom, akkor nem. Gondolj bele, te sem szívesen lennél együtt olyan nővel, aki nem tetszik neked.

Viszont.

Attól, hogy nem vagy egy Adonisz, még találhat vonzónak egy nő :-) nem tudhatod, neki milyen az ízlése. Egy próbát megér.

Ha a nő nem tartja vonzónak, nincs a külsejében semmi ami megfogja....lehet akármilyen cuki pasi, akkor sem lesz hosszú életű a kapcsolat. Mert vonzalom, kémia nélkül nem megy. Tapasztaltam.

Nem szőke hercegnek kell lenni, csak az kell hogy mindkét fél vonzódjon a másikhoz. (Nekem pl nem jönnek be a szőke pasik, sőt, még az agyongyúrtak sem)