Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hasonló esetben mit csinálnátok? (20F,17L)
Na szóval a történet úgy kezdődött, hogy megbeszéltük, hogy a tegnap délutánt együtt töltjük tegnap mondta, hogy maradjunk még egy kicsit, mert fel akarja mondani az egyik memoritert de utána megyünk hozzánk. Amikor kiértünk az iskolaépületből, elindult a buszmegálló fele kérdeztem, hogy miért nem felénk megyünk, válasza: "ááá, nem" "mértnem?" erre már nem válaszolt. Utánna még kérdeztem pár dolgot és azon, hogy nem válaszolt felhúztam magam meg közbe ő is felhúzta magát azon, hogy szerettem volna, hogy maradjon, mint ahogy megbeszéltük. Kicsit veszekedtünk majd megtettem amire még kért Decemberben: hogy bármikor, ha ideges, akkor addig öleljem magamhoz, amíg le nem nyugszik. Közben ahogy öleltem elment mögöttünk a busza (20 perc múlva jött volna a következő) ezen újra felhúzta magát engem lehordott mindennek közben felhívta a szüleit és hiába kértem, hogy beszéljük meg nem szólt semmit utánna bepattant a kocsiba és hazament.
Amikor hazaértem, bátyja rámírt, hogy mit merészeltem csinálni. Leírtam, és ő is lehordott mindennek és mondta, hogy nem szeretne meglátni a húga közelében.
Utána felakartam hívni a lányt, hogy mi baja van mindenkinek. Anyja vette fel: "Szia. Kerüld el minél messzebb a lányom és nem akarom megtudni, hogy zaklatod" Azzal kinyomta. Mit csinálnátok ti ilyenkor?
nem, amikor visszaadtam a telefonját, akkor még beszéltek kicsit:
"Ott van még?"
"Igen"
"Elmenjünk érted kocsival?"
"Nem kell, mindjárt indul a busz."
"Jó, de akkor küldd el, jó messzire."
Utána nem hallottam, mert kicsit távolabb ment tőllem (nem hallgatóztam, csak rohadt hangosra volt állítva a telefonjának a hangszórója)
Amikor letette, szomorkásan és idegesen rámnézett, fogta a táskáját és elindult.
Buszmegállóig közösen mentünk, mert nekem utána a húgomért kellett menjek az általános iskolába, de hiába kérdezgettem, nem válaszolt, csak a buszmegállóban kaptam egy ingerült sziát
utolsó: 2év 3hónapos kapcsolatról volt szó
Szombatot is ott töltöttem és semmi baj se volt. Az anyával teljesen könnyedén tudtam beszélgetni minden fajta témákról.
Hát. Lehet velem van a baj, de én nem tűrném el, hogy így beszéljenek velem. Értem én, hogy ő az idősebb, meg szülő, meg jól főz, meg mittudommégmi, de azért álljon már meg a világ. Ha felém tiszteletlenek, egy idő után én is az leszek.
Ha nagyon akarod ezt a lányt, akkor csak egy esélyed van: beszélsz vele, és ha az anyja megint ott fontoskodik a telefonban neked, akkor illedelmesen elnézést kérsz tőle és elköszönsz, kinyomod a telefont, lenémítod, és beszélsz a lánnyal.
Viszont ha az őszinte véleményemre vagy kíváncsi: Isten adott neked egy esélyt, hogy idejében megszabadulj egy idegbeteg családtól! Én élnék vele, és hagynám szaladni. Hidd el, te jársz a legjobban!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!