Szakítanunk kellene?

másfél éve vagyunk együtt, és bevallom, hogy leírhatatlanul boldog voltam az első fél évben, aztán jött a feketeleves.. csalódtam benne...megváltoztam, olyanokért is hisztiztem és ügyet csináltam, amit azelőtt biztos, hogy tettem volna, jöttek a veszekedések, amit nem is tudok megmondani, hogy javul-e vagy csak romlik..

a szakítás gondolata mindig bennem merült fel, de most már ő is azt mondta, ha ez így megy inkább ő szakít..

már belefáradtam az egészbe..úgy érzem ő már jobban szeret engem, mint én őt...de úgy érzem belehalnék, ha elhagyna/hagynám..

néha úgy érzem ő az igazi és tiszta hülye vagyok, ha ezekre a dolgokra gondolok (lehet, hogy ezután is), de már szép lassan meghal a lelkem a sok vitázásban és úgy érzem csak kiszeretek belőle, de közben szeretem.

elég zavaros tudom. remélem valamennyerire követhető volt....

lesz ez még jobb is?

ui. a sok vita javarészt a bekavarandó volt nagy első szerelméből indult ki, úgy éreztem engem nem tud már annyira szeretni, mint őt

(elmondása szerint jobban.és többre becsül...)