Bizonytalant a biztos helyett?

Van egy srác aki tetszett nekem, viszont nem éreztem hogy ő is szimpatizál velem, ettől függetlenül jól megvoltunk, hülyéskedtünk, segítettük egymást a tanulásban,de egy egy idétlen apróságon összevesztünk, tudomást se vettünk egymásról pedig nap mint nap talalkoztunk, hisz egy osztályba jártunk. Megpróbáltuk aztán elásni a csatabárdot, de csak ideig óráig tartott a béke. Én közbe rájöttem hogy nem is olyan hűdepasi, őt meg szépen lassan mégiscsak elkezdtem nőnemű egyedként is érdekelni. Ennek jelét is adta( annak ellenére hogy látványosan utáltam) de ugyebár én makacs voltam és lekoptattam. Közben leérettségiztünk, így elváltak útjaink. Kb fél éve kezdtünk el újra beszélni, rendesen jópasivá edzette magát, de még mindig nem akartam nagyon többet, pedig ő pedzegette a dolgot. A héten végül elmentünk sörözni, aztán az alkohol megtette a hatását, kellőképp egymásra kattantunk. Naivan azt gondolom hogy most akkor ebből lesz valami, de nem igazán tudtunk róla beszélni, mert elutazott külföldre egy hétre, no meg azért egy ilyen görbe estét, mégsem online kéne megtárgyalni. És most jön a bökkenő. A munkahelyemen van egy nagyon édes pofa srác, piszok jól elvagyunk, totál oda vagyok érte, de róla nem tudom eldönteni hogy ő is hasonlóan gondolkodik.

No szóval, már magatól attól a ténytől is rosszul érzem magam hogy két srác is bejön, de az végképp gyomorgörcsöt okoz hogy mitévő legyek. Várjak a kollégamra, hátha..., ezzel lehet újra megbántom a volt osztálytársam, vagy hódoljak be az érzéseinknek, próbáljam meg az osztálytársammal, aztán fájhat majd akkor a fejem ha a kedves kolléga is lépni akar. Bocs hogy hosszú lett, és köszönöm a javaslatokat :)