Ha egy lány szándékosan kerüli a volt barátját, az azért van, mert még érez valamit iránta?

Egy lánnyal voltam együtt majdnem másfél évig. Ugyanarra a főiskolára járunk már harmadik éve, az utolsó fél évünk rémes volt, sokat veszekedtünk, nem egyeztünk, és végül megegyeztünk, hogy 2013 szeptember elején elválunk. Nagyon fájt, nagyon rossz volt, hogy nincs ott mellettem többé. A tantárgyakat áthelyezte máshová, más időpontba vette fel a kurzusokat, hogy még egy folyosón se legyünk. Ha egy épületben vagyunk, és meglátjuk egymást, szándékosan elkerül. Ha hétvégén egy buliban tartózkodunk, akkor egy idő után eltűnik és nem látom.

Én úgy érzem hogy túltettem magamat rajta, bár néha nagyon nehéz. De sokszor szívesen ráköszönnék, hogy mi újság vele, hogy van, viszont ő erre esélyt se ad.

Úgy váltunk el, hogy elvileg békében, és megegyeztünk abban hogy nem lesz szemétkedés, nem lesz egymás furkálása, és normálisak leszünk, ha véletlenül egymás társaságába keveredünk.

Vizsgaidőpontokat felvettem januárra, és két tantárgyat úgy vettem fel, hogy ő is ott lett volna. Én ebből nem csináltam volna ügyet, mert maximum ráköszönök, vagy megkérdezem hogy sikerült-e felkészülnie, átlagos kérdéseket tehát, de ő azonnal (még aznap) átrakta magát másik vizsgaidőpontra. Sosem bántottam meg, amióta elváltunk, nem zaklattam, nem szaladtam utána, de nem ebben egyeztem meg vele, hogy kerülni kelljen a másikat.

21/F