Voltatok már úgy hogy gyomoridegetek volt akkor, ha a párotokhoz kellett menni családi kajára?

Szerintem ne menj velük közös légtérbe se.Ezt a rideg magatartàst nem vagy köteles elviselni és a pàrodnak is meg kell értenie.Sőt neki kéne kiállni melletted és megkövetelnie hogy kedvesebbek legyenek,vagy veled együtt tüntetőleg kimaradni a csalàdi programokbòl.

Én tudom miről beszélsz, mert a párom anyja egyenesen gyűlöl és rendszeresen hallok vissza magamról szitkokat... OK nélkül! Eleinte nagyon bántott a dolog, és igen volt gyomoridegem is, de mostanra megszoktam. Az legyen a fontos, hogy a párod szeressen, és kész! Amin úgysem tudsz változtatni-, a párod csak ismeri a családját, ha azt állítja, hogy ridegek-, abba törődj bele!

Mi is egy éve vagyunk együtt.. Anyukája, apukája, apukája mostani felesége, nővére nagyon nagyon kedvesek...Nem ez a mű nyali, hanem tényleg roppant imádnivaló emberek :) Mégis akárhányszor megyünk valamelyikükhöz előtte egy nappal már elkezdődik a gyomorideg.. Nem tudom miért :S Szóval együtt érzek veled. Azt tanácsolom, hogy ne érdekeljen, hogy milyenek, ha látják rajtad, hogy félsz akkor még szenyóbbak lesznek. Ilyenek az emberek és az állatok is sajnos. Ha belépsz hozzájuk, légy cinikus.. kedvesen köszönj nekik, teli vigyorral, kérdezd meg hogy vannak. Lássák, hogy nagyon jó a kedved és nem félsz, ezt majd nem tudják mire vélni és ők jönnek zavarba.. Légy pörgős és életvidám és néha túlzóan is aranyos.. Hidd el nem tudnak mit kezdeni a szituval. Ha meg kínos helyzetbe akarnak hozni, légy úrihölgy és válaszolj nekik akár fellengzősen is. Bejön ;) Exanyósnál nekem bejött, akinél nagyobb boszorkányt még nem láttam :) Sok sikert!

Ja és ha a szüleid munkáját lenézik, vagy nem szólnak semmit.. Vond fel az egyik szemöldöködet, félmosolyt vágd be és mondd, h engem büszkeséggel tölt el, hogy ez a munkájuk :) Nah írtam mostmár eleget :P