A barátom fél vagy mi?

Hát igen. Az is volt. Úgy volt hogy a haver mindig odajött hozzám és kb. Ezzel a szöveggel: figzi nagyon gáz hogy jártok, de allig beszéltek és az mégcikibb hogy féltek megcsókolni egymást!

-Hogy mi van?

- a pasid meg akar csókolni!

- tudom! De ehhez mi közöd van?

- azért valamennyi közöm van hozzá! * becsengettek órára.

Utolsó óra után bementünk a pizzázóba és megint jön ezzel a szöveggel:

-Na itt a tökéletes alkalom!

-de mit csináljak?

-csak csókold meg!

-de nem.

- minek nem o.O

- nemtom. Izgulok!!

-TE IS UGYAN OLYAN FÉLÔS VAGY,MINT A PASID!!!

Közben neki is leesett hogy mirõl van szó. Nagyon ciki volt, mert Ô is ugyan errôl beszélgetett a haverjával aki a következô pillanatban (ja egyébként pizzázóban voltunk. Rajtunk kívül senki sem volt) szoval a kövi pillanatban belökött egy ilyen sötétebb helyre.

- Csókold meg!

- De akkor ne nézz!

- addig nem megyek el amíg meg nem csókolod meg! - és basszus ott âlltak és vitatkoztak vagy negyed órát.

- húzz már el tesó!

- akkor végre megteszed?

-ja

-kössz.

Jó kiment. De mi csak röhögtünk, mászkáltunk össze vissza meg minden. Kíínos volt.

-na?

- mi az hogy na? Mondtam hogy kifelé :D

- még mindig nem. Igaz?

- az az én bajom. Na.

- jaj könyörgöm -letérdelt- csicska lettem a kedvetekért! Smároltok és kész! Ennyi!

- de szerinted ez most így könnyû? Menj ki. Ok?

Akkor megint kiment. Nem is leskelõdött hanem leült telefonozni

Akk megint tök zavaros vokt minden. A végén elegünk lett és megcsókolt. Kész vége! Tudom nem egy love story de volt már sokkal de sokkal rosszabb is xD