Az menyire igaz, hogy a férfiak nagy része akkor jön rá, mit veszített, amikor szakított? Hogy el kell telni pár hétnek, mire megbánja? Voltatok már így, fiúk?

Igazából én egy érdekes helyzetben voltam, amikor szakítottam a barátnőmmel. Ő engem megcsalt és én hirtelen felindulásból lekurväztam és elhajtottam. Utána boldogságot, szabadságot és végtelen nyugalmat éreztem.

A lelki állapotom utána csak javult és javult, egyedül az vágott vissza néha, ha megtudtam pár naponta, hogy ezzel is lefeküdt, meg azzal is...

Végül itt vagyok most 4 hónappal szakítás után és hiányzik. Viszont nem a konkrét lány (sőt, még mindig gyűlölöm őt), hanem az, hogy megint együtt legyek valakivel. A szex, az ölelés, a csók... sőt, az is hogy legyen valaki, akire számíthatok. Szóval lényegében igen, kell eltelnie egy kis időnek, de nagyon helyzetfüggő, hogy megbánom-e vagy sem.

(De hogy válaszoljak a kérdésre kicsit konkrétabban is, igen, volt már, amikor hirtelen jó ötletnek tűnt, aztán 3-4 nap után visszakönyörögtem magam... szánalom.)

# 4:

A férfi felszabadultnak érzi magát. Újra vadászhat végre és hódíthat. Csak aztán amikor rájön, hogy mégsem olyan egyszerű új lányokat felcsípni, inkább visszatáncol. Szerintem legalábbis. # 3 voltam.

KICSESZETTÜL!

jjóhogy voltam így.

és 4 hónapja így is vagyok...sehogy. kesergek, verem a fejem a falba, hogy lettem ekkora baromállat, hogy hagytam elmenni a barátnőmet, mert akkor a büszkeségem fontosabb volt! :(

23/F

Attól függ miért szakított. Ha úgymond jogosan, vagy megvolt rá az oka akkor nem bánkódik ezen. Vagy nem annyit.

Ha ő cseszett el valamit és ezért ő szakít és tudja h ő a hibás és tudja h nem kellett volna azt tennie, akkor bánkódhat.

De ugyanez igaz fordítva is,