A barátnőmmel egy éve vagyunk együtt. Kijelentette, hogyha 1 hónapon keresztül heti 5x elmegyek éjszaka dolgozni, akkor szakít velem, normális?

Bezzeg az enyém... el akar zavarni dolgozni.

Nem cserélünk? :)

Nem tudom, milyen a viszonyotok amúgy, de nem lehet, hogy csak féltésből mondja, mert látja, mennyi energiát feccöltél a diplomádba eddig?

Ezzel együtt persze nem kéne az "anyukádat" játszania és az életed élnie, meg zsarolnia, csak lehet, hogy más az ok a háttérben, mint amit gondolsz. Kérdezz rá.

Az élet néha nagyon nehéz. Ennél sokkal komolyabb döntések elé kerülhettek, és rettentő sok olyan helyzet adódhat, amit meg sem tudtok oldani, ha nem hát a hátnak vetve zokszó nélkül, a másikban vakon bízva együtt mentek neki.

Ez "semmi" ezekhez képest. Ha ez sem megy, akkor mi lesz ha tényleg baj lesz, és össze kéne zárni? Otthagy?

Ezen most gondolkodnék el de nagyon nagyon...

Itt hatos. Csak hogy kifejtsem, hogy miért válóok ez nálam:

1) a másikat támogatom a döntéseiben. Ha nem értek egyet, vitázok vele, és próbálom meggyőzni, de a döntés az övé. És bárhogyan is dönt, én mellette állok. Nem kezdem el zsarolni vagy fenyegetni, hogy azt kell tennie, amit én akarok/mondok/tanácsolok. Teccik tudni, ez az ő élete.

2) nem zsaroljuk és fenyegetjük a társunkat, semmilyen körülmények között.

Alapvetően: szeretem, tisztelem és bízok abban, aki a barátom/barátnőm/férjem/feleségem. Nem távirányítós kisautónak nézem, akinek én mondom meg, mikor merre kanyarodjon.