Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Te szakítottál, mégis te érezted pocsékul magad?
Szakítottam egy hete a pasimmal, 2,5 év után.Nem voltunk amúgy rosszul,szerettük is egymást,de nagyon ellaposodott minden,amióta elmúlt a szerelem.Meg nem tudom elképzelni családapának,nekem meg egyre fontosabb a családalapítás.
Elég rosszul reagálta le, nagyon csúnyán beszélt dühében,(nem szokott).
De nagyon azt éreztem már jó ideje,hogy nekünk szakítanunk kell,utána valamiféle megkönnyebbülést éreztem.Ez a megkönnyebülés tartott 2-3 napot. Viszont ma már egész nap őrá gondoltam,kezd hiányozni,kezdek azon agyalni,nem -e tettem rosszul.Majdnem felhívtam,mint a régi időkben,ahogy megszoktuk....
Normális ez,elmúlik,vagy tényleg esélyes,hogy nagyon rosszul döntöttem? Volt mér valaki hasonló helyzetben?mi lett belőle?
Próbáltuk megmenteni, többször is..Igazából már nem ez az első szakításunk,de sosem lett komolyan véve a szakítás,mert utólag mindig megbeszéltük és nagy happy-ség volt egy darabig.Utána ismét ettük meg egymást, én ezzel,ő azzal.Egymás ellentétei vagyunk, nem igazán tudtunk összecsiszolódni 2,5 év alatt.Most viszont tényleg úgy éreztem,hogy elég volt,nem vagyok boldog, 30 éves elmúltam, tovább kell lépnem,ha családot szeretnék.
Errefel esz a fene,hogy vajon tényleg mindent megtettünk-e egymásért,nem-e siettem el a szkítást
.Ha arra gondolok,hogy többé nem lesz velem, eszméletlenül hiányzik,elfog egyfajta félelem. Ha meg velem van, unom, nem igénylem a társaságát,mi több, a hibákat nagyítóval keresem benne.(talan ő is 1gy van velem...?)
válasza:
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!