Ha két osztálytárs járni kezd akkor az lehet hosszú távú? (bővebben és nem a szokásos kérdés)

Két osztálytársam már kb 2 éve jár egymással, és hihetetlenül cukik hogy még mindig ugyanúgy ölelgetik, puszilgatják egymást ^^ :D

De ez mindenkinél más... nem lehet tudni mi lesz a vége. Ha meg nem próbálod!

Nekem volt részem ilyen kapcsolatban. Akkor jónak tűnt, pár hétig, de utána hátránynak éreztem. Jó, jó, sokat lehetünk együtt, de mégsem úgy, hiszen az iskola nem a kettesben töltött idő helye. Viszont, ha már ott vagyunk egymás mellett, nyilván keresni fogjuk a másik társaságát, beszélgetni stb. Ez viszont könnyen a többi osztálytárssal való kapcsolat rovására is mehet, ami végképp nem jó.

Az első pár hétben persze minden reggel izgultam, hiszen várt rám a fiú a buszmegállóban meg minden. Aztán elmúlt a varázsa, könnyen monotonná vált, megszokott volt, hogy minden reggel ugyanott vár, ugyanarra megyünk, beszélgetünk stb.

Aztán arra lettünk figyelmesek, hogy amikor végre sulin kívül, hétvégén is találkozunk, már nincs az a varázs. Nem várjuk már annyira, hiába más közeg, más lehetőségek, hiába, hogy végre kettesben vagyunk. Az előző 5 nap nagy részét is együtt töltöttük, és ez kicsit sok volt nekünk. Ráadásul sokat vagyunk bent a suliba, napi 7-8 óránk van, tehát tényleg nagyon sokat voltunk együtt.

Nekünk ez nem jött be. De ez csak egy negatív tapasztalat, a sok közül. Lehet, hogy másoknak bejön. Nálunk sajnos nem működött.

2. vagyok.

Valóban így van. Bár én mindig is kétségekkel fogadtam ezt a dolgot. Valahogy nem teljesen bíztam benne, mert próbáltam reálisan nézni, és abba is belegondolni, hogy mi van akkor, ha esetleg szakítunk és utána ugyanúgy osztálytársak vagyunk.

Aztán jött egy fiú és annyira elvarázsolt, hogy nem tudtam ellenállni neki. Ráadásul úgy éreztem, ő más, mint a többi, hát megpróbáltam. Végül beláttam, hogy ő sem más, mint a többi, csak jobban eladta magát, aztán szakítottunk is. Az első pár hétben furcsa volt, hogy ugyanúgy ott vagyunk egymás mellett, de nem vagyunk együtt. De már megszoktam és nem foglalkozom vele.

mi már majdnem fél éve járunk :)

most vagyunk utolsó előtti évben.

nagyon jól megvagyunk! :)

nekem előny, hogy minden nap látom, hiszen ilyen típus vagyok: fontos, hogy minél többet legyek azzal, akit szeretek! :)

sajnos hétvégén csak ritkán tudunk együtt lenni egyéb elfoglaltságok miatt, ezért inkább a suliban vagyunk együtt.:)

a haverja meg az én barátnőm egy kicsit berágtak ránk, amiért velük már kevesebbet vagyunk, de meg lehet találni az egyensúlyt.:) meg ők is meg tudják szokni...:D

egyszer volt, hogy majdnem szakított velem... nos, elég kínos lett volna... de megoldottuk! :)

szerintem meg kell próbálni! :) nem szabad olyan dolog miatt nem összejönni valakivel, hogy mi van akkor, ha szakítunk, és akkor is minden nap látjuk egymást?

ha már az elején vki arra gondol, hogy mi lesz akkor, ha vége lesz, az már régen rossz...

az izgalom a talik előtt... mindig elmúlik. nekem elmúlt az előző kapcsolatomban is, ugyanúgy, mint a rózsaszín köd. szerintem nem fog tovább tartani az ilyen csak azért, mert ritkán találkozunk.

na de egyszóval: én imádom ezt a helyzetet! :) és lesz párom szalagavatón! :D ráadásul, nem nagyon voltak előtte barátaim, most meg összehaverkodtam az ő haverjaival, ezért jobb a helyzet, na meg az osztálykirándulásokat is jobban élvezem! :)

hajrá mindenkinek! ;)

Én olyanokat is ismerek, akik végül össze is házasodtak (többet is)

És olyanokat is, akik megvoltak utána is...