Ti feladnátok az eddigi életeteket egy párkapcsolatért?

Hogy szerethetsz bele egy olyan emberbe, akivel még nem is találkoztál? Honnan tudod, hogy nem csalódsz egy orbitáisat, amikor ott álltok egymással szemben? Honnan tudod, hogy nem egy önző ember, ha még 5 percet se töltöttél el vele? Ja persze, a levélben írta, meg talán skype-on mondta, hogy ő nagyon kedves ám.

A másik: tavaly óta levelezel egy férfivel és érezted, hogy ez nem sima barátkozás (bár én arra is kíváncsi lennék, hogy milyen körülmények között kezdtél el beszélgetni egy Tőled 500 km-re élő emberrel - csak nem társkereső?), akkor miért nem szakítottál a barátoddal? És ha egyik nap gyűrűvel állít haza boldogan, csillogó szemmel, Te meg közlöd vele, hogy bocs, de X hónapja nem hogy nem szeretlek, de holnap valószínűleg költözöm Balatonmackóalsóra?

Légy szíves ne takarózz ezzel "csak jött, nem tehetek róla" felkiáltással, mert a barátoddal szembeni viselkedésedre nem indok! És minél hamarabb szakíts a mostani barátoddal - nem szereted, ne áltasd!