Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit kezdjek a barátnőm kiborulásaival?
Budapesten élünk a 24 éves barátnőmmel, kb. 2 éve vagyunk együtt, kb. másfél éve nagyjából együtt is élünk Budapesten. Ő nagyon utálja a várost, a tömeget, a mocskot, az idióta és visszataszító embereket, akikkel nap mint nap találkozik. De ezeken annyira ki tud bukni, hogy ha hazajön munkából, akár órákig nem lehet hozzá szólni, mert felhúzta magát pl. egy lányon, aki mellette a villamoson hangosan vihorászott a telefonjába. Tehát nem bántja őt általában senki személyesen, de mégis rettentően kiakad mindenen. És én ezt már nagyon unom, mert minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy boldog legyen, és mégis képes olyan dolgokon felhúzni magát, amihez nem is kéne, hogy közünk legyen, nem is tudunk tenni ellene semmit. Az egész nekem azért rossz, mert van, hogy napi szinten egész hosszú ideig ilyen "atrocitások" miatt puffog. És nem tudunk együtt örülni egymásnak, amikor munka után találkozunk, mert alig szól valamit, csak megsértődik a világra. Már az ősszel el akartunk költözni, de nem sikerült, tavasszal már tényleg szeretnénk. Ő falun nőtt fel, de már vagy 6 éve Pesten él. Én több városban is laktam már, faluban még nem. Budapestet én is utálom, de azért általában nem tudnak rám hatni annyira a mindennapi kellemetlenségek, hogy elrontsák a kedvem, pláne ha együtt vagyunk. Mit csináljak vele? Már azon gondolkodom, hogy hazaküldöm a szüleihez, ott szeret lenni, aztán majd valahogy megoldjuk a találkozásokat.
27 F
Tudod kérdező, megleptél. Szerelmi bánat közepette, egy rakás szakításos kérdés olvasgatása után hirtelen jött a tiéd. Az egészből a szeretet és a törődés sugárzott. Tényleg jól esett olvasni. :)
Egyébként én a helyedben bevezetnék egy olyan szabályt, ahányszor puffog, meg kell, hogy csókoljon! :D Azzal neked is jó, és neki is, mert érzi a közelséged.
Hirtelen jobb ötletem nincs. Kitartást, szurkolok, hogy megoldódjon! :)
Túlreagál. Ez főleg hiszti, mégpedig azért, mert megteheti, és elviseled tőle.
Kezd el kondicionálni, hogy erre nem vagy vevő, vagy normális hangerő/stilus, vagy addig ne is szóljon hozzád amig le nem nyugszik.
Melleseg: A munkahelyén ugyanezt megengedi magának? Nem hinném, hogy nagyon kultiválná a környezete/főnöke. Ott nem engedi meg magának, csak veled szemben igaz? Szóval te is nyugodtan megkövetelheted, hogy a hisztit tessék befejezni. Ha nem, marad az eredeti terv, költözzön haza. (de kötve hiszem,hogy egyből elmúlna a hisztije.) Nem a város az oka, hanem az, hogy elkapatta magát.
"És én ezt már nagyon unom, mert minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy boldog legyen, és mégis képes olyan dolgokon felhúzni magát, amihez nem is kéne, hogy közünk legyen, nem is tudunk tenni ellene semmit."
Lehet, hogy pont ez a baj, hogy Te "mindent megteszel", az nem mindig jó. Ezzel lehet, hogy éppen táplálod a dolgot, mert akkor ő meg megteheti, hogy önző módon túlreagálja ezeket. Ezeket írták előttem is.
Én azt tenném, hogy egyetértenék vele, ha föl van háborodva, támogatnám, mondanám, hogy "ok, ebben igazad van, tényleg"...DE ezzel az 1-2 mondattal le kellene vezetődnie a feszkónak és mondjuk le kéne akadni a témáról és áttérni a "de jó, hogy már találkoztunk" irányba... ha ezt nem sikerül megvalósítani, akkor utalhatsz rá, hogy neked ez így ám nem jó. Ne legyen olyan önző (!), hogy mindennek arról kell szólni, hogy ő milyen piszlicsáré dolgokon cseszi föl az agyát és már nem is örülhettek egymásnak. Mondd meg neki nyugodtan, hogy ilyen alapon te is folyamatosan csinálhatnád a feszkót, de nem teszed, mert csak mérgezné a kapcsolatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!