Szerintetek is terjed manapság az "élem az életem és önmegvalósítok női egoiszmus" a nők között a párkapcsolatok rovására?

Miért hol tartunk? Én köszönöm szépen, nagyon jól elvagyok, élem az életem, önmegvalósítok, csomó pénzt keresek, csomót szórakozom! De rossz is ez! Nemhogy otthon ülnék és lesném a gazdám minden kívánságát, ugye?!

Szerintem a nőknek is joguk van önmegvalósítani, ugyanúgy, mint a férfiaknak. Az, hogy a karrierista társadalom nem úgy rendezkedett be, hogy normálisan bele lehessen illeszteni a családot, és ne csak dolgozni kelljen, arról nem mi tehetünk. Én férfi vagyok, egyetemista, gépészmérnöknek tanulok és igen, elismerem, hogy a párkapcsolati dolgok rovására megy a mostani időszakom. De én ezt bevállaltam, és teszem, és a célig nem állok meg, sőt utána se. Mert én azt gondolom lehet a nők után rohanni, kapcsolati problémákkal stresszesen élni, de szerintem az önfejlesztés kifizetődőbb. És ha kb 30 éves koromra nagyjából elrendezem az életemet egzisztenciálisan és meg tudok állni a lábamon egyedül az életben, majd akkor fogok a párkapcsolati dolgokkal foglalkozni. Persze ha valahogy most találna rám szerelem nem dobnám el, de kicsi a valószínűsége. 23/F

Akkor próbálkozni sem szabad? Üljünk a gép előtt és sírjunk, mint te? Így kellene leélni az életünket? Te egy nagyon buta, megkeseredett ember vagy, kérdező!

A 16-os vagyok. Mire jövök rá szted, mre elrendeztem az életem? Amúgy én egyedüllétre tervezek, mrt házasodni nem szeretnék, nehéz olyan nőt találni a maiak közt akik rendesek és jó feleségek lennének.