A "bőség zavara". Hogyan kéne jól kezelni? Sosem leszek "elég" senkinek mert mindig lesz szebb jobb sikeresebb? Annyira senki nem szeret, hogy alkalomadtán le ne cserélne.

A szerelem vak. Úgy alakult az élet, hogy a látszólag kis nyomik is találnak párt. Miért? Mondják, hogy minden ember értékes és különleges, egyedi a maga nemében.

Azaz ha megismer a férfi, lehetsz neki te a legkülönlegesebb.. ne keress benne logikát, igazából nincs. Ez kémia, de lehet hogy valami spirituál dolog, egyiket sem tudjuk megmagyarázni.. de ez van, örüljünk neki.

Azért annyit megtehetsz, szürke verébke, hogy legalább heti egyszer gyúrsz a combodra és a fenekedre, másik napokon a többi izomcsoportodra, és legalább egy magabiztos, stabil személyiséget kialakítasz. Ezzel már simán bevonzol férfiakat magad mellé. Nyilván lesznek hasonlóan 'gyengébbek' akiket aztán vagy te, vagy más ugyan így valamiért megszeret.. vagy pont egy Adonisz félisten lát meg benned olyat, amit másban nem talált.. sosem lehet tudni.

Neked legalább voltak kapcsolataid,akikkel ha időlegesen is de jól megvoltál.Másoknak mint pl. nekem is még soha nem volt,pedig én tudom mi az a megbecsülés,hűség,csak nincs aki értékelné,vagy el sem jutok odáig hogy megismerjenek mert egyből lekoptatnak.

22/F

én ezt nem érzem.

engem nem érdekel

Nem, ez nem így van, csak éppen egy kapcsolatot elkezdeni meg megtartani két külön dolog, és bizony utóbbi a nehezebb. Persze ha folyton ugyanabba a szarba lépsz bele, akkor főleg érdemes elgondolkodni, hogy vajon ez mennyire véletlen. Ha nem véletlen, akkor minden oké, mert egyszerűen csak változtatnod kell és kész.

Az általad felvázolt helyzet alapján úgy gondolom, túlságosan félénk és érzékeny vagy megnyílni, mivel nincs semmi önbizalmad. Valójában senki sem szürke veréb, csak ha nincs önbizalmad önmagad adni, hanem helyette inkább másoknak akarsz folyamatosan megfelelni, akkor nem csinálsz mást, csak tudatosan teszed magad egyre szürkébbé és unalmasabbá. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy senki sem fog rád felfigyelni, hiszen folyamatosan elbújsz a tekintetek elől, és igyekszel beleolvadni a tájba.

Ez, valamint gyakorlatilag tálcán kínálja az általad leírt párkapcsolatok lehetőségét, és mindig találsz magadnak egy hasonlóan önbizalomhiányos pasit, akivel megértitek egymást. Csakhogy ő egy önbizalomhiányos pasi, te pedig egy szeretethiányos nő vagy, aki mindennél jobban vágyik arra, hogy elfogadják. Gyakorlatilag annyira nem becsülöd meg saját magad, hogy önként állsz az alárendelt szerepkörbe. Az önbizalomhiányos, szürke kis fickónak melletted elkezd nőni az önbizalma, mert olyan történik vele, amit nem is gondolt volna soha: valaki mellett ő a domináns, ő az izgalmas. Hirtelen egyre inkább elkezdi magát jó pasinak érezni, amitől még jobban föléd kerekedik, amitől még nagyobb lesz az önbizalma amitől... és így tovább.

A megoldás egyszerű: neked kell szeretned és becsülnöd saját magad, akkor mások is elkezdenek majd becsülni téged. Ne akard, hogy elfogadjanak, ne akarj mindig alkalmazkodni, ne fuss mások után! Te egy önálló ember vagy, aki értékben semmivel sem kevesebb akárki másnál, csak ezt éppen te nem veszed észre magadon. A saját értéked nem az határozza meg, hogy elfogad e valaki, vagy, hogy van e párod, a saját értéked CSAK te érzed, és érezteted kifelé! Te jelenleg remegve könyörögsz azért, hogy valakinek végre elég jó legyél. Hát ezt felejtsd el: olyat keress, aki NEKED elég jó! Ne akarj megváltozni csak azért, mert valakinek így kevés vagy, hanem keress olyat, akinek ez elég. Ha több akarsz lenni, azt csakis magadnak akard! Húzd szépen ki magad, és értsd meg: igenis nagyszerű ember vagy, csak még nem jöttél rá. Ha ezt elkezded megérteni, akkor egy nagyszerű ember leszel, nem egy szürke, borzas rágcsáló. Ameddig nem, addig marad az egérlyuk.