Ez törvényszerű, ez a dolgok rendje?

Persze, hogy törvényszerű, nem mindegy, hogy x, vagy x+1 ember között oszlik meg a figyelmed, ráadásul a komoly kapcsolatoknál ugye nem csak egy partnerről van szó, hanem arról az emberről, akivel talán családot is alapítasz. Természetes, hogy több időt akarsz esetleg vele tölteni, mint a barátokkal, haverokkal.

A legtöbb embernek előbb-utóbb úgyis párkapcsolata lesz, munkája, egyéb dolgai, amiken nem osztozik a barátokkal - ritkul az együtt töltött idő. De nem mindegy, hogy ez napi egyről mondjuk heti egyre, vagy kéthetente egy találkozóra csökken (ha a távolság nem akadály persze), vagy esetleg még kevesebbre.

A legjobb barátnőm 20 percre lakik tőlem, mégis előfordul, hogy egy hónapban csak egyszer találkozunk, aztán van amikor meg minden héten. A "silányabb" haveri kapcsolataim azok nagy részt megszűntek, de ez nem is baj. Aki tényleg barát volt, az most is az, és nem veti a szemere, hogy egy kicsit nyugisabb lettem a szerelmem mellett.

Az az igazság, hogy ha az embernek van egy jó párkapcsolata, akkor elsősorban arra szeretné fordítani az idejét. Közös célok lesznek, pl házat akarnak venni vagy gyereket, vagy nagy esküvőt, akkor mindketten túlóráznak, hogy legyen rá keret. A megcsappant szabadidejükből meg, amikor ráadásul fáradtabbak is, minél többet szeretnének a párjukkal tölteni.

Én is mostanában gondolkoztam el ezen, illetve a legjobb barátnőmmel beszélgettünk róla. Régebben tipikus volt, hogy péntek este átjött, és vasárnap estig nálam ragadt, az egész hétvégét együtt töltöttük, kivéve ha valamelyikünk elutazott a szüleihez. Most meg ő is a párjával él, én is. A hétvégéket elsődlegesen otthon töltjük. A szülőkhöz utazás viszont még több időt vesz el, hiszen már nem csak a saját, hanem a párunk szüleihez is megyünk. No meg a munka is sok.

Ettől függetlenül jó barátnőmnek tartom, egyszerűen ez egy olyan életszakasz, amikor kevesebb idő jut a kapcsolatunk ápolására. De majd később bepótoljuk :)