Mit tudnék már tenni, hogy ne szeressen belém minden fiú barátom?

A felsőoktatási helyek szűkítésének – az általunk elérhető statisztikák szerint – a pillanatnyi költségvetési hiánycél elérésén kívül nincs nemzetgazdasági értelme.

A magyarországi munkaerőpiac két jellemzőjében kirívóan eltér az európai uniós, illetve a fejlett ipari országok OECD-átlagától. Az egyik az inaktivitás kirívó mértéke (a munkaképes korban lévő emberek nincsenek a piacon), a másik az alacsony iskolai végzettségűek alacsony foglalkoztatottsági szintje. Magyarországon a diplomások aránya az elmúlt évek felsőoktatási bővülése ellenére is elmarad mind a fejlett országok, mind az uniós országok átlagától. Az OECD-országok között a 25–64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, míg ugyanez az arányszám az EU–21-ek átlagát nézve 27 százalék. Ehhez képest Magyarországon e népesség mindössze húsz százalékának van felsőfokú végzettsége, ami annak fényében is nagy elmaradás, hogy ez az arány sokat javult a sokak által szidott felsőoktatási expanzió következtében, ugyanis ez a szám 1997-ben még csak 12 százalék volt (Education at a Glance, 2011).

Diplomások aránya: 6 százalékkal maradunk el az uniós átlagtól

MTI2013-04-18 08:45

Magyarországon 30% körüli a diplomások aránya ebben a korosztályban. A nők 35,5 százaléka, míg a férfiak 24,7 százaléka végzett felsőfokú oktatási intézményben. Azoknak az aránya, akik 18–24 éves korukban már nem tanulnak, Magyarországon 2005-ben 12,5 százalék volt, 2010-re 10,5 százalékra csökkent, tavaly pedig 11,5 százalék volt. Ezen a téren Magyarország – az uniós célkitűzéshez igazodva – azt vállalta, hogy ezt az arányt 2020-ig 10 százalékra vagy az alá csökkenti.

A „diplomás országok” dobogóján Írország az első, ahol a kérdéses korcsoport több mint fele, 51,1 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Ciprus a második, 49,9 százalékkal, a harmadik pedig Luxemburg, ahol a 30 és 34 év közöttiek 49,6 százaléka rendelkezik diplomával. A sereghajtó Olaszország, ahol 21,7 százaléknak van diplomája, amelyet 21,8 százalékkal előz meg Románia, Máltán pedig az ott élő 30–34 évesek 22,4 százaléka végzett felsőoktatási intézményben.

Azok tekintetében, akik nem tanulnak tovább, Szlovénia, Szlovákia és Csehország vezeti a rangsort, 4,4, 5,3 illetve 5,5 százalékkal. A legrosszabbul ebben a vonatkozásban Spanyolország teljesít, ahol szinte minden negyedik fiatal, az érintettek 24,9 százaléka 18–24 éves kora között már nem tanul.

Óhaj-sóhaj? :D

:D

Az iq-dat az minősíti, hogy a tapasztalatot nem fogadod el. Az enyémet és másokét sem. :)