Létezik jó, hosszútávú párkapcsolat? Minden kapcsolat ellaposodik?

Személyes környezetemben aki 10+ éve együtt van a párjával/házastársával, az a következők miatt:

-fél az egyedülléttől

-kell a másik pénze, közben megcsalja a másikat...

-az egyik fél egy bólogatós kutya, egy papucs, teljesen behódolva a másiknak

-kategorizálja az illető magát, hogy ő úgysem találna jobbat

Szóval, a gond szerintem, hogy az ember nem monogám faj. Ergó szerelem, boldogság csak a kapcsolat elején van.

Írhatnátok valami lelkesítő ellenpéldákat (lehetőleg saját példa legyen, mert kifele mindenki azt mutatja, hogy de kafa minden),

mert én csak annyit látok, hogy a párkapcsolat előnye a:

-biztos SZEX (nem kell a másikat annyit fűzni, nem kapsz el betegséget, olcsóbb mint a k**va, stb)

-olcsóbb egy főre a lakás a fejed fölé

És valamiért úgy érzem, hogy érzelmek terén a fájdalom nagyobb, mint a boldogság, amit ad :( Godoljatok bele: a következő párkapcsolat kezdeténél az előzőre emlékezni sem akar az ember. A képekről levágja az ex-et (illetve ha előrelátó, akkor nyaralásnál külön képet is csinál). Persze ez logikus az utolsó dolog a szakítás, így nem egy kellemes emlékkel zárul a kapcsolat :D És a legnagyobb irónia, hogy mindig az szenved jobban, aki a jobban szeret...

Szóval nem tudom mit gondoljak, mit higgyek. Régen illúzióim voltak, hogy egy párkapcsolatnak a végtelenségig ki kell tartania, jóban rosszban szereted a másikat, szexelni csak a szerelmeddel, stb...

Fiatal vagyok, remélhetőleg még sok lehetőségem van, de az a gáz, hogy 4 éve voltam utoljára szerelmes, azóta a legkisebb szikra sem mutatkozik. Lassan olyan, mintha élő szövet lennék fémvázon.

Najó, nem írok többet, mert lassan a kérdést is elfelejtem :D

22/F