A leszbikus üzlettársam megkért, hogy legyek a gyermeke apja. Ti mit éreznétek a kedvesem helyében?

A helyzet a következő. Nekem már van egy fiam, és egy szép kedvesem akiket nagyon szeretek.

Az üzlettársammal 10 éves korom óta ismerjük egymást, és mindig az egyik legjobb barátom volt.

Ő világéletében tudta magáról, hogy leszbikus, és én is tudtam róla, illetve nyíltan vállalta a világ előtt is. Évek óta van egy kapcsolata, ahol most eljutottak addig a pontig, hogy gyereket szeretnének. Megbeszélték, és szeretnék, ha én lennék a donor.

Persze a gyerekkel én is tartanám a kapcsolatot, mert ismerem magam, és tudom mit jelent számomra a fiam. Boldog volnék én is, ha ez így működhetne. Anyagiak a helyzetben nem érdekesek, mert mindketten nagyon jól állunk, és ez amúgy is egy 25 éves bizalmi viszony. A kedvesem így is megszokta, hogy költünk egymásra az üzlettársammal. Az üzlettársamra soha sem volt féltékeny. Ők ketten is viszonylag jóban vannak, néha elmennek együtt vásárolni, de ezt nem tudom pontosan megítélni, mert a kedvesemnek nincsenek abban az értelemben barátai mint nekem. Az én barátaimmal, vagy a barátaim családjával szoktunk csak programokat szervezni, ő nem nagyon barátkozik senkivel, mert otthonülő és kicsit depresszív alkat. Viszont nem tudom ez a gyerek téma mennyire kavarná fel a lelkét. Általában mindent megbeszélünk, és nyugodtan szépen élünk, csak nem akarom, hogy könnyelműen igent mondjon azért mert én szeretném. (féltékeny nem volna, de csüng a szeretettemen) Utána látnia kéne azt, ahogy én heti szinten többször foglalkozom a gyerekkel. Bennem nagyon erős még egy gyerek után a vágy, de a kedvesem már nem szeretne még egy gyermeket.

Szerintetek mennyire tudja megítélni azt, hogy mit fog érezni, ha beleegyezik ?

Illetve ti mit éreznétek a kedvesem helyében?