Hogy téríthetném jó útra a barátnőmet?

Korábban volt egy 4 éves kapcsolata, ahol ő volt az igazi mintabarátnő, a barátja is az a tipikus minta pasi, de elege lett ebből és szakított vele. Utána volt egy pár hónapos kapcsolata, ahol végig buliztak és ittak, meg hasonlók, ott is szakított, gondolom ez csak levezetésnek kellett.

Én is szeretem az alkoholt, és gyakran ha kettesben vagyunk, akkor is szoktunk sörözni, borozni, vagy akár vodkázni is. Viszont kezdem eléggé félteni, néha azt meséli ,hogy otthon is pl tanulás közben megiszik egy sört vagy ilyesmi, mert egyébként nagyon izgul és úgy nem tud figyelni... de ez már nem olyan alkoholistás szokás?

Vagy ettől még nem lesz baja?

A másik dolog, ami aggaszt az az, hogy nagyon keveset alszik, sose tud elaludni hamar, és minden nap korán kel az egyetem miatt, utána pedig napközben több kávét is megiszik, ez se lehet azért túl jó a szervezetének.

Meg úgy alapvetően érzem, hogy ezek a szakításai megtörték lelkileg. Néha hirtelen rátör a rosszkedv, akkor az iszogatós estéinken részletesen elmondja, hogy mi nyomja a lelkét, és utána mindig megoldjuk, de érzem akkor is, hogy úgy alapvetően megtört. Kívülről egy mindig vidám, folyton viccelődő lány, aki minden helyzetet lazán kezel, cinikusan figyeli a legtöbb dolgot, stb, de lelke mélyén olyan, mint egy kislány. Csak mondok egy példát: gyakran azt hangoztatja, hogy a kapcsolatoknak semmi értelme, nem is lehet őket komolyan venni, az emberek úgyis csak hazudnak egymásnak, ő már nem is éli bele magát semmibe, de ezzel szemben tudom, hogy 100 százalékosan hisz a szerelemben, és mennyire fontos ez neki.

Hogy segíthetnék neki érdemben is? Azon túl, hogy mellette vagyok mindenben és segítek neki, és persze nagyon szeretem.

Nincs bennem az irányába semmiféle ítélkezés vagy negatív érzés, csak szeretném, ha boldogabb lenne, és féltem is eléggé.

23F