Ez már erőszaknak számít? Mit csináljak?

Tök hülyén érzem magam hisz szeretem, és akit szeretek, az hogy tudna már megerőszakolni! (Mikor az eset történt már egy éve nem jártunk, de napi szinten tartottuk a kapcsolatot.)(Már második alkalommal történt. Az első eset után ő hagyott el és akkor elég undorító életet kezdtem élni, szóval lehet, hogy meg is érdemeltem. ) Egyik nap átjött hozzám és beszélgettünk, aztán elkezdett nyomulni és teljesen bekattant. Nem tudom mi történt vele, de hirtelen tök megváltozott. Lerángatta a ruháim és hiába mondtam, hogy nem szeretném, nekem ez most rossz, nem hallotta meg. Próbáltam ellenkezni, dehát én a kis 154 centimmel az ő 198 cm magasságához képest elég esélytelen volt ráadásul észrevettem, hogy így csak még jobban felizgattam. (tudni kell, hogy régen azért sokat szerepjátékoztunk, szóval lehet azt gondolta megint csak játszok)Így hát abbahagytam a vonaglást és kérleltem és már sírtam, de észre sem vette. Kb. 10 perc kérlelés után abbahagytam és inkább azt képzeltem, hogy ezt én is akarom és, hogy nekem is jó és inkább segítettem neki, hogy minél hamarabb a csúcsra érjen. A végén mosolyogva megköszönte és elment... Észre sem vett semmit.

Olyan hülyén érzem magam, mert ez nem lehet megerőszakolás, hisz még most is szeretem (az eset óta 10 hónap telt el), de azóta ne találkoztam vele. Nem is foglalkoznék vele, csak azóta nem bírom elviselni, ha hozzámérnek és végre van egy sác akit szeretek és nem tudok vele még aludni összebújni sem, mert hirtelen sírógörcsöt kapok ha hozzámér este és olyan gyomoridegem van mikor csókolózunk előfordul, hogy öklendezek is, de ne direkt. És ez már olyan zavaró.

Pedig tudom, hogy csak én fújom föl ezt a dolgot és nem történt semmi, de hogy tudnám elfelejteni és túllépni? Normális párkapcsolatot akarok végre!