Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Rosszul döntöttem-e?
Röviden! Úgy kezdődött, h megismerkedtünk másfél évvel ezelőtt december környékén! Minden héten szombatonként láttuk egymást egy Galaxy kaszinó és bár nevü helyen. Kb a 4. összefutás, ismerkedés és beszélgetés után sokan megyjegyezték, hogy közöttünk forr a levegő! Majd megkérdezték, h nem vagyunk-e szerelmesek egymásba? Ami egy kicsit vicces volt! Ugyan nem mondtuk ki, nem viselkedtünk különlegesen a másikkal, csak elvoltunk. Majd az egyik biliárdmeccs után, metörtént az első csók! Amit sosem felejtek el!!! :-) Aztán járni keztünk és jöttek a szülői "nehéz" szavak, hogy nem hozzám való, meg ez a baj, az a baj... bla, bla, bla...
Egy pár hónap után hozzá költöztem és próbáltam dolgozni és a szüleimmel is megtalálni a közös pontot. Jól kijötem a költözés után a családdal, de aztán jöttek a párom problémái, amiket nagyon nehezen viseltem! Néha nem tudtuk megbeszélni abban a pillanatban, hanem kellett hozzá egy pár nap, mire elmondtuk egymásnak a bajunkat. Olyan feszültek voltunk! Aztán nagyon megváltozott és olyan dolgokat tett, amit akkor nem csinált mikor odaköltöztem (pl.: fényképezgette az utcán elhaladó csajok fenekét, vagy felvételt csinált belőlük, olyan képeket találtam a sz.g.-en, ami nagyon félreérthető volt). Aztán jött a sok vita!!!
Aztán a szakítás és még szakítás után 3 hónapig kavarogtunk! Utána mondta, hogy látja rajtam, nehezen viselem a szakítást, így akkor találkozzunk, ha barátként tudok minimum viselkedni! Én kezdetem magamban ezt a dolgot lezárni és elhitetni, h vége van egy nagyon nagy szerelemnek! Fájt, mert nagyon imádtam és feltétel nélkül szerettem! Mindent megtettem érte, odaadtam a testem lelkem, pénzem! Rá egy hétre, mikor egy kicsit már kezdett megnyugodni a lelkem, felhívott, h beszélni szeretne velem! Mondtam magamban, miért is ne... hiszen, mondta, h ha barátként tudok viselkedni vagy gondolni rá, akkor keressem. Hát felmentem hozzá és elkezdtünk beszélgetni és a végére, mint kiderült, hogy megbánta a tettét, még mindig nagyon szeret (és ezt nekem mások is mondták), szeretné újrakezdeni!
Én úgy gondolom, h hagyok neki időt arra, hogy átgondoltan és megfontoltan, majd mikor a sors ismét egymásmellé sodor, másképp tudjunk egymáshoz állni!
Szerintetek rosszul döntöttem, hogy ha szeretem és ő a másik felem, akkor későbbi időkben majd ismét együtt lehetünk egy jobb kapcsolatban! Vagy ez nem fog változni? Hagyjam el és keressek mást? Még akkor is, h nem tudok szerelmes lenni?





Azt tetted,amit tenned kellett.Ha akkora a szerelem,és a sorsotok tényleg a másik,akkor nem most láttátok egymást utoljára.Persze nehéz,és sokat fogsz sóhajtozni utána,de nem baj.Mindkettőtökben meg kell érni a dolgonak.A boldogság nem egy konstans állandó dolog,hanem igenis minden nap meg kell dolgozni érte.
Fel a fejjel.Én jónéhány éve ezt megtettem.7 év után újra találkoztunk,most férj és feleség vagyunk..










Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!