Nyilván mindenki másképp gondolkodik, de tapasztaltatok már hasonló esetet, ahol jól alakult a történet?

Nagyon tetszik egy srác (T), de sajnos úgy alakult, hogy kétszer is a lakótársával (D) melegedtem össze közös bulikon (nem feküdtem le vele).

A lakótársa is tetszik amúgy, jól kijövünk, de T sokkal inkább az esetem minden téren, így hozzá húz a szívem és még D sem bírja őt kiverni a fejemből.

T-nek úgy veszem észre, hogy egy másik lány tetszik, mindig vele van, előadásokon mindig mellé ül, és volt egy elejtett fél mondata is egyszer (bár csak fél füllel hallottam), amiből azt szűrtem le, hogy bejön neki a csaj.

Egyébként velem is szimpatizál. Egyre többet beszélünk mostanában és egyre több közös dolgot fedezünk fel, úgy látom bejön neki ez. Amikor találkozunk mindig széles vigyorral és integetéssel üdvözöl, poénkodik velem, nagyon kedves, beszélgetés közben mindig hosszan a szemembe néz, soha nem kapja el a tekintetét.

Viszont félek, mert még ha úgy is döntene, hogy nem kell neki a másik lány (vagy a lány nem akarja őt (nem tudom, hogy ő is viszonozza-e T "érzéseit")), akkor ez az egész dolog, ami a lakótársa és közöttem történt, gátolhatja az egészet.

A lakótársa egyébként többet is szeretne tőlem, de én T miatt nem. És többet nem is fogom engedni, hogy bármi legyen közöttünk.

Már ezt az előző két alkalmat is megbántam, csak nagyon rossz volt, hogy egyedül voltam, és jól esett a srác figyelme.

Szerintetek lehet még valami T és közöttem, vagy a lakótársa és közöttem történt dolgokkal már teljesen hazavágtam ezt az egészet?