Most költöztünk Bp. -re, a barátnőm bekattant. Régen alig lehetett otthonról kirobbantani, most meg csak állandóan buliról-bulira jár a barátnőkkel. Mit tegyek, hogy megmentsem a kapcsolatot?

5 éve vagyunk együtt, vidékiek voltunk. Együtt éltünk akkor is, már családot terveztünk. Ő mindig otthonülős volt, soha nem akart kimozdulni hiába kérleltem. Egy évben 4-5 alkalommal mozdultunk ki a városból, de mindig alig várta hogy hazaérjünk. Én mielőtt megismerkedtünk "nagy életet" éltem, sok program, állandó pörgés. Annyira szerelmesek lettünk, hogy alkalmazkodtam hozzá és magam se vettem észre, de leépítettem az ilyen haverokat, elkezdtünk az ő kivánsága szerint szintén otthonülős párokkal barátkozni.

Viszont 3 hónappal ezelőtt áthelyezték Budapestre. Nagyon nem akart jönni, sokat sírt de a másfélszeres fizetés és a szülői rábeszélés miatt feljöttünk. Én is szivesen jöttem, de úgy gondoltam hogy vele itt problémák lesznek.

Ahogy telt az idő és szerzett magának barátokat a munkahelyén, elkezdett eljárkálni. Nagyon meglepődtem. Az elején még várta hogy hazajöjön, kesergett hogy ezek "kötelező programok" hogy ne rúgják ki. Aztán már azt vettem észre hogy majdnem minden nap este ér haza mert ő megy valahova, a közös együtt töltött időben is állandóan menni akar valahova, engem meg besavanyodottnak mond (nekem nem megy ilyen gyorsan a visszaváltás, már megszoktam ezt az életvitelt amit ő eröltetett rám). Pedig ő tett ilyenné, ő akarta hogy olyan legyek mint ő.

Én nem ismerek itt senkit, nincs kivel elmennem bárhova, a munkahelyről ahova felvettek 3 hét után kirúgtak mindenkit, azóta is munkát keresek, mellette alkalmilag dolgozgatok.

Egyszerűen bekattant Pesttől a barátnőm. Kifordult önmagából! Már családot se akar, csak utazgatni meg bulizni. A szülei nem mondanak erre semmit, ők örülnek hogy félmilliót keres a lányuk a nagyvárosban.

Szerintetek mit tegyek? Hogyan mentsem meg ezt a kapcsolatot? Gondoltam rá, hogy rábeszélem a hazaköltözésre. Nem tudom hogy lenne e értelme.