Miért nem érzi jól velem magát?

A barátommal egy éve vagyunk együtt és az új munkahelyem miatt hozzájuk költöztem. Nem sűrűn járunk szórakozni utoljára decemberben voltunk :) mert örülünk a hétvégének és általában napközbeni programokat találunk ki. Az utóbbi hetekben mindig mondogatom neki, hogy menjünk el valahova este szórakozni, amire a válasz, neki nincs kedve. Régen és előttem is pedig állandóan bulizott. Ha csak otthon szeretnék meginni valamit arra pedig az a válasz igyak, ő nem kívánja. A barátai csak néha járnak haza mert messzire kerültek el, olyankor bezzeg leül velük iszogatni, jól érzi magát, felszabadult, és a buli is simán belefér. Mellettük teljesen másmilyen, sokkal felszabadultabb, azt mondja ő egy barátnőjével se járt bulizni. Én meg pont az ellenkezőjét gondolom, miért ne lehetne együtt elmenni szórakozni, legalább félévente egyszer. Olyan mintha mellettem be lenne feszülve... Kitaláltam, hogy "elviszem" a Balcsira, meg is szerveztem , fizettem a szállást, kaját, ott is mindent megtettem, hogy jól érezze magát. Próbáltam jókedvre deriteni, de annyira búval b...tt volt láttam rajta. Mintha neki az is jó lett volna ha otthon maradunk. Nagyon rosszul esik, néha már elfáradok abban, hogy állandóan szórakoztatni próbálom és a kedvében járni. A Balcsin is felhívta a barátját (mert azt most fontos volt pont akkor), és párszor hallgathattam, hogy legközelebb azért társasággal menjünk (gondolhatjátok milyen jól esett). Ha esténként kimentünk egy egy koncertre akkor is állt mint egy darab valami, mintha muszájból kellene ott állnia és nem tudta magát jól érezni. Nagyon rosszul esik, hogy ő kizárólag csak a barátaival tudja jól érezni magát. Nagyon szeretem őt, és nem rossz ember de mindig olyan valakire vágytam akivel jól érzem magam, tudunk együtt szórakozni és ugyanúgy viselkedik amikor velem van mint amikor társaságban. Más is ilyen? Vagy ezek túl nagy elvárások? :S A normális válaszokat köszönöm!