Segítene valaki értelmes megoldást találni erre a helyzetre?

3 éve megismertem egy srácot akivel megtetszettünk egymásnak. Én teljesen beleszerettem, de neki sok éve barátnője volt, akivel nem akart szakítani, sem megcsalni. Aztán elég sok őrlődés után lefeküdtünk egymással és rohadt jó volt a szex. Azt ő kikötötte, hogy nem fog szakítani. Aztán 2 évig így összejártunk és szexeltünk. De ez a helyzet kezdett egyre tarthatatlanabb lenni, mert ugye nekem egy ilyen szituációban esélyem sem volt normális kapcsolatra senkivel, ráadásul szenvedtem attól, hogy másodiknak tartanak. De nem akarok itt mártírkodni, hisz én ebbe így mentem bele. Szóval úgy döntöttünk, hogy ez így nem mehet tovább. Megbeszéltük, hogy nem szexelünk többet, de mivel alapvetően ez nemcsak a szexről szólt, hanem jókat beszélgettünk, kedveltük egymást, ezért megbeszéltük, hogy legyünk barátok. Így is történt, aztán nekem nagyjából fél év alatt sikerült magam túltenni a srácon. Találtam egy rendes fiút, akivel járni kezdtünk. Szerelmes voltam és boldog és örültem, hogy végre van egy rendes párkapcsolatom, amire már régen vágytam. Most fél éve járok a barátommal, de sajnos már nem olyan nagy a szerelem. Főleg a szex nem jó. Aztán az történt, hogy a barátnős srác (aki még mindig barátnős) nem rég áthívott magához 2 napra. Át is mentem és teljesen tisztességesen viselkedtünk, külön szobában aludtunk. Szóval baráti volt a dolog. Csak az a bökkenő, hogy hiába telt el egy év, hogy utoljára szexeltünk és én azt hittem, hogy rég túl vagyok rajta, kiderült, hogy nem. Amikor áthívott, megremegett a térdem, amikor ott voltam, akkor éreztem csak igazán, hogy valójában ő még mindig hiányzik nekem és amikor vége lett a 2 napnak, szomorú voltam. De most mit csináljak? Az eszemmel tudom, hogy nem szerencsés ilyenekre gondolnom, de hiába telt el 1 egész év, még mindig csak vele akarok szexelni. 24/L