Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit gondoltok, van még esélyem normális nőt találni? (bővebben apóbetűvel)
28 éves férfi vagyok, van egy 2 éves kisfiam.
Az édesanyjával megromlott a viszonyunk úgy egy bő éve, ezért nagyjából egy éve szétköltöztünk, de a fiunkat közösen, felváltva neveljük.
Mindketten dolgozunk és néha édesanyám is besegít a gyerekre vigyázásba.
Szerintetek így van még esélyem normális kapcsolatra?
Már majdnem egy éve próbálkozom netes társkeresőkkel is, rapid randin is voltam, de eddig semmi komoly.
Kezdek elkeseredni, hogy így már nem vagyok vonzó senkinek, hiába próbálok ismerkedni.
#10 én valahogy egyre-másra normális emberek közé keveredek, és nem kell szórakozóhelyeken a szemét között turkálnom... hogy csinálom? hát, hagyománytisztelő, többnyire hívő közösségekbe járok :)
24F
Nekem az a tapasztalatom így 22 éves nőként, ahogyan az ember kikerül az iskolából, onnantól nehezedik a dolog. Ha még munkája van szerencsés, de ha olyan körülmények közt dolgozik órákig, ahol 2-3 emberre szűkül a napi kommunikáció, vagy nem olyan a korosztályos felhozatal/az összes nős/házas, barátja/barátnője van, messze lakik és sorolhatnánk, akkor nagy tudatosság kell ahhoz, hogy párt találjon. Alapvetően következik ebből, hogy el kell járni. De a kérdés, hova? Van akinek elsődleges kérdés, oké, és miből?
Mit szeretsz szabadidődben csinálni? Érdemes körülnézni szervezett klubbok, sportegyesületek között, ha szeretsz sportolni, túrázási lehetőség, a lényeg, hogy KÖZÖSSÉG legyen. Szociális háló nélkül elég nehéz ismerkedni, mert ennek beszűkülése okozza sokszor a pártalálás patthelyzetet. Három dolog szükséges, hogy két ember összejöjjön: közös légtér, beszédbe elegyedés, szimpátia. A villamoson, utcán sodródni a tömeggel, nem közösség. Ott a maximális közös élmény, hogy pár percig együtt szívjátok a levegőt, és az egyik fele a mobiljába van temetkezve, a másik pedig örül ha ébren tud maradni zötyögés közben, és pont nem beszélgetni akar. Azért is jó ilyen közösséghez kapcsolódni, mert így már lesz egy 'összetartó' dolog, ami általában építő jellegű. Nem mellesleg, ha nem is közvetlen ilyen helyen találod meg a párod, de közvetett módon lehetséges, azaz ezeken az ismerősökön keresztül.
A netet én sem tartom jó ötletnek, meg van róla a véleményem, van akinek szerencséje van vele, de röviden tömören, elég személytelen, és a leglutrisabb dolog. Ettől függetlenül próbálkozhatsz tovább.
Hogyne lenne esélyed.
Én azonban rájöttem: az a legjobb, ha NEM keresünk mindenáron kapcsolatot. Nekem nem kell. Szívesen ismerkedem, nem zárkózom el, de kapcsolatot akkor és csak akkor akarok, ha valakibe teljesen beleszeretek. Enélkül csak nyűg lenne a nyakamon. Mondjuk én eléggé magamnak való vagyok, az is igaz.
26/N
Előző vagyok.
Annyival még kiegészíteném az előző hozzászólásomat, hogy akár keresel társat, akár nem, az mindenképpen fontos, hogy menj emberek közé. Ne ülj otthon, az csak magányossá és elkeseredetté tesz. Legyen valami hobbid (zene, sport, gyülekezet, akármi), aminek kapcsán megismerkedhetsz emberekkel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!