Van értelme várnom rá?

Sziasztok.

Év elején találkoztam először,a jelenlegi párommal.

Már az első pillanatban akkor még megmagyarázhatatlan vonzalmat éreztem iránta,aztán telt az idő,beszéltünk,

beszéltünk,és beleszerettem.

Május környékén jutottam el arra,hogy "kitörlöm" magamból az érzést,nem akarom elrontani a barátságunkat,meg akkor még reménykedni sem mertem,hogy ez a vonzalom kölcsönös lenne.

Nemsokára 2 hónapja leszünk egy pár,csak van egy kis probléma. Az exe egy elég önbizalom hiányos leányzó

volt,felkarolta,beleszeretett,évekig együtt voltak,

majd a csajnak olyan önbizalma lett,hogy a párom

exlegjobb barátjával lelépett.

Párom szavaival élve:

Akkor elvesztette a bizalmát a nőkben,velem is így indult

a kapcsolat,de tudta,hogy én más vagyok,bennem bízhat.

Az is kiderült,régen romantikus,kedveskedő típus volt,

most pedig felváltotta,ezzel a férfi vagyok,a férfi

nem romantikázik,mert gyengének tűnik stílussal.

Annyit haladtunk azóta,hogy időnként kimondja,hogy

szeret,elkezdett bókolgatni,becézgetni,igaz ezeket mértékkel,de amikor azt mondtam neki,hogy kicsit

beszélgethetnénk a kapcsolatunkról,az volt

a reakció,hogy az exei így szakítottak,

meg fél,hogy h*lyeséget mond,és megbántana.

De épp ezt nem veszi észre,hogy az exeihez hasonlít,

én kapom a bizonytalanságot,a kedvesség megvonást,

a falépítést,én aki komolyan szereti őt,meg eltereli

a kapcsolat témát,pedig ezzel bánt meg,hisz január

óta "tepertem" érte,és ezt kapom.

Tegnap este erre jöttem rá,és könnyes szemekkel

búcsúztam el tőle,ő meg ölelgetett,és többször

is bocsánatot kért,meg bizonygatta,hogy fél,

és megígérte,hogy hétfőn leülünk és megbeszéljük

ezt.

Bocsánat a hosszú kérdésért,csak arra vagyok kíváncsi,

érdemes várnom rá,hogy lebontsa a falakat,mert azt tudom,

hogy szeretem,és ő is engem,de ez a fal,igaz már omladozik,de köztünk áll,köszönöm a válaszokat előre is.

22/L (párom 26/F)