Ha ilyen pasival kezdek, akkor úgyis rosszul járok előbb-utóbb, ugye?

Együtt voltunk fél évig, de végül szakítottam vele. Mindenben olyan, mint az álompasi számomra, pont olyan, mint én, ugyanúgy lelkesedünk a dolgokért, és mindig boldogok vagyunk együtt, bármit is csinálunk. És fordítva ő is úgy érez, hogy én vagyok neki a tökéletes pár, és ez így is van.

Egy hónapig nem találkoztunk a szakítás után, de nem bírtuk tovább, mert a szerelem nem múlt el, sőt, sokkal erősebb, mint korábban. Az elmúlt egy hónapban sokat együtt voltunk, és olyan jó érzés, ilyenkor érezzük mindketten azt, hogy újra boldogok vagyunk... ha épp nem találkozunk akkor is ő jár folyton a fejemben, az övében pedig én.

Akárhol járunk, mindenféle idegenek is azt mondják, hogy mennyire sugárzik rólunk, hogy szerelmesek vagyunk egymásba.

DE!

Én eléggé féltékeny típus vagyok, ezt sose mutattam neki, de azóta már megbeszéltük. Ő nagyon közvetlen típus, van pár lány barátja, akikkel nagyon jóban van, ez mondjuk nem lenne baj, tudom, hogy egyiktől se akar semmit, látom rajta (a csajok részéről viszont már más a helyzet ezt is látom...), meg úgy alapvetően bármi idegen lánnyal szóbaáll, mind olyan csillogó szemekkel néz rá. Tudom, hogy nem csalna meg, és ő ilyen típus, egyből szimpatikus lesz mindenkinek, de én bármennyire is tudom, hogy őrültség ezekre féltékenynek lennem, nem megy, megőrülök tőle.

És most is, mióta nem vagyunk együtt, tudom, hogy hány lánnyal kavart, ezen se tudok túl lépni. Amíg minden erejével azon van, hogy engem visszaszerezzen, addig mégis smárolt mással is. (Én is, de mégis csak ő az a fél, aki szinte könyörög, hogy kezdjük újra... és mégis...). És ettől egyszerűen rosszul vagyok, ha rágondolok, hogy bárhová elmegy csak így csajozgat. (Mondjuk utána szex meg további randi vagy ilyesmi nem volt, mert mondta hogy ő ugye engem szeret, dehát akkor is fura ez így).

Na meg sokszor néz pornót, ezt se tudom elfogadni, bárhogy is akarom.

Nem panaszkodtam ezekről, sose korlátoztam semmiben, szóval ne egy hisztis hárpiának képzeljetek el. Tudom, hogy ezeken továbbra se tudnék túl lépni teljesen, viszont akkor is ő kell nekem, neki pedig én.

Mégis mit kéne tennem szerintetek?

Hátha külső szemlélőként jobban lehet látni a dolgokat. :)