"Feláldoznád" magad egy másik emberért, azért, hogy neki jobb élete legyen?

Lakótársként élek a férjem mellett,nem örülök neki,ha találkozunk,nem akarok vele lenni,nem akarok vele lefeküdni,csak úgy elvagyok,öröm és boldogság nélkül.Semmiben nem értünk egyet,mindenen veszekszünk.

Tudom,most mindenki azt gondolja,hogy mért nem válunk el.Hát ennek több oka van.

Az egyik,hogy ha elhagyom,akkor nem lesz hol laknia,vissza kellene mennie a szörnyű családjához vidékre.Ezzel együtt a munkáját sem tudná folytatni.Annyit pedig nem keres,hogy megérje neki Budapesten maradni nélkülem.Ő azt mondja,hogy ne foglalkozzam vele,ha nem vagyok boldog,akkor váljunk el,ő majd megoldja az életét.De én nem tudok nem foglalkozni vele,mert nagyon szeretem,csak nem szerelemből.Fontos nekem és azt szeretném,ha jó élete lenne.Nem tudom mit tegyek,maradjak vele és örüljek neki,hogy találtam egy rendes pasit,így neki is jobb lenne,vagy váljunk el és reménykedjek,hogy találok valakit,akivel boldog lehetek.Én 26 vagyok,ő 25 éves.