Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szeretnék változni, de nem tudom, mivel és hogyan kezdjem el! Ötletek?
(Kérlek olvassátok el, nekem fontos ez , kb 3perc elolvasni )
21éves srác vagyok. Holnap lesz a 22. születésnapom. Sokaknak öröm ez a nap, de számomra minden eltelt év rossz. Kifejtem ,hogy miért gondolom így. Gimi 9. osztályától ( még volt,hogy fiatalabban is) lejtmenet az egész szerelmi életem, akkor voltam először szerelmes. Pláltói volt sok szenvedéssel szóval olyan 3évet minimum meghatározott az életemből ez a szakasz. A probléma ott volt és van is,hogy sajnos mindig olyan lányokba leszek szerelmes akiknek már van barátjuk ,így biztos is a szenvedés. 22 éves leszek , nem volt még igazán barátnőm, lett volna rá illető ,de ő meg sajnos nekem nem jött be. A fentebb említett sorozatos kudarcok miatt, elment teljesen az önbizalmam. Elkezdtem dolgozni napi 10órákat, ami jó mert van pénz, időmet lefoglalja nem nagyon gondolkozok a női problémákkal, de a rossz oldala az,hogy a monotonitás kiölte belőlem az érzelmeket, régen vágytam egy ölelésre vagy voltam szeretet hiányos , de mostanában semmi ilyesmi. Sajnos mindig születésnapom előtt döbbenek rá,hogy eltelt egy év megint nem próbálkoztam csajozni, nem szereztem tapasztalatot és ez azért frusztrál mert "öregnek" érzem magam ,mert sok embernek ilyen korra már több barátnője volt sok tapasztalat kapcsolat és szex terén , de nekem SEMMI! Úgy érzem levagyok maradva , nem lesz soha barátnőm. Időm sincs nagyon ismerkedni a munka miatt, valamint másik nagy baj,hogy nincs is kivel , van 1 szokott társaság ott mindenkinek van barátnője , új ember nem szokott hozzá társulni, bulikba nem szoktam ismerkedni (nem is merek leszólítani senkit), de pl ha ismerős társaságban lenne a hölgy illető hamar feloldódnék és simán tudnám lökni a szöveget, de egyedül és ismeretlennel nem menne, nem tudom mit kéne/lehetne mondani neki.
Az a baj,hogy úgy érzem ,csak pszichológussal vagy kineziólógussal lehetne megjavítani azt a problémám ami az,hogy elhiszem és beletörődök abba,hogy nekem soha nem lehet barátnőm, és unatkozós vasárnapokon azon elmélkedek h miért jó így élni...
Nagyon nehéznek tartom az ismerkedést, mivel utálom a korosztályomat,hogy mindegyik egy szét szolizott kisminkelt "nő"... Én régi módinak tartom magam , szóval inkább az udvarias fajtából valónak , nem mint a mostaniak,hogy bunkóznak meg menőznek a lányokkal és azoknak a nőknek meg ez jön be...
Mit tudnék tenni annak érdekében,hogy közelebb kerüljek ahhoz, hogy végre nekem is legyen egy barátnőm akivel tudnék törődni és szeretni , és aki ugyan így áll hozzám ? :(
Szeretnék változni, csak nehéz és nem tudom hol kezdjem el.
Legyen már egy kis önbizalmad.Szerintem te csak kifogásokat keresel"nincs idő a munka miatt"...Bullshit.Ha szórakozni mentek,ne frusztráld magad,hanem csak élj a pillanatnak,és ha ehhez az kell hogy kb 50 lányt szólíts le akkor annyit fogsz,de legalább tudod hogy megpróbáltad.Nem 100 éves vagy akinek már nincs ideje semmire,22 vagy ember,igenis még bőven van időd,és ezért ne érezd magad kellemetlenül .Amúgy meg ahogy itt olvasom a "monológod" szerintem szimpatikus vagy.Nem minden nő egy szétszolizott,agyonsminkelt nő,csak egyszerűen rossz helyen keresgélsz,hidd el vannak még normálisak is.Szóval húzz el bulizni,és ne legyél tutyimutyi!
17/L
Aki azt mondja, legyen önbizalmad, az buta és tapasztalatlan.
Ha vitatjátok, azt is kifejtem, miért!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!