Ki, hogyan vélekedik az udvarlási/együtt járási szakaszban zajló pénzügyi folyamatokról?

Üdvözlök mindenkit. A problémám a következő: Együtt járok egy fiúval, immáron fél éve. El lehet mondani erről a kapcsolatról, hogy két olyan ember talált egymásra, akik mind szellemi, mind testi értelemben egy hullámhosszon vannak, persze kisebb-nagyobb nézeteltérésektől eltekintve. (Jelzem, ezek igen fontosak, hiszen ettől épül/szépül a kapcsolat.) Na most. Van ám egy aprócska probléma, ami egyre inkább elhatalmasodni látszik, ami pedig nem más, mint a pénzügyek. Egyre inkább azon veszem észre a páromat, hogy mindent, de mindent az utolsó fillérig 50-50 alapon akar rendezni, aminek hangot is adott, mondván:”Ugyan miért kellene nekem bármiben is többet fizetnem, mint a nőnek?!” Ezt a mondatot több-kevesebb konkrét példa is megelőzte, amik után nekem – akárhogy is nézem – az az érzésem támadt, hogy ennek egyszerűen akkor sem így kellene működnie.

Litániát nem szeretnék írni, ezért két olyan esetet vázolok fel, amik talán a „legek” mind közül.

Jöjjenek a konkrét példák: elmentünk nyaralni, amelynek rám eső részét (repjegy, szállás, kaja) teljes mértékben kifizettem, és hangsúlyozom, nincs is ezzel semmi probléma, hiszen kereső ember vagyok (havi 100-110 e Ft). Aztán amint megérkeztünk a tett színhelyére, megmondta, hogy innentől kezdve akkor minden kiadást felír a telefonjába és nap végén, vagy éppen ahogy kijön a sora, rendezzük sorainkat 50-50 arányban. Itt egy pillanatra megtorpantam, aztán természetesen azt mondtam, persze… Így is lett, kifizettem a dolgokat mindig.

Egy másik példa: Tervezgettük már, hogy szeptembertől összeköltöznénk. Tervezgetéseink során szóba jöttek az együttélés anyagi vonzatai is. Amit tudni kell a problémakör felvázolása előtt, hogy az én albérletembe költöznénk össze, ahol jelenleg én csak a rezsit fizetem, mert rokon által lakhatom itt. A barátnőm, aki jelenleg még szintén itt lakik, fizet havi 20 ezer Ft albérleti díjat is. Tervezgetéseink során mondtam a páromnak, hogy minden valószínűséggel a rokonom Tőle is ugyanúgy el fogja kérni a havi 20 ezer Ft-ot, lévén, hogy nem rokon, és ez érthető is. Na most. Mivel a párom lakása, amelyben most lakik felszabadul kiadásra, illetve egy másik lakását is ki fogja adni szeptembertől, így ez számára jó kis plusz jövedelmet fog hozni (havi 120 e Ft kb.) És most jön a lényeg. Azt mondta, ha ideköltözik, akkor annak a 20 ezer forintnak a felét, amit majd fizetnie kell havonta, én fogom fizetni a felét, mivel hogy összeköltöztünk ugyebár…

Ennél több – számomra – furcsaság is történt, amit most nem szeretnék leírni. Egyet még mindenképpen… Azt is mondta, hogy a randizgatásaink alatt neki nagyon furcsa volt, hogy csak párszor fizettem a rám eső részt, illetve csak párszor hívtam meg. (Én meg még azt hittem, hogy jó fej voltam, jelzem nem kevés alkalommal)

A kérdésem tehát a következő? Valóban mindvégig egyenlően kell, hogy álljon az a bizonyos mérleg? Egyébként természetesen a jövőt illetően (házasság) én is közös kasszában gondolkodom! Éppen ezért az „udvarlási szakasz” megnevezés a címben.

Üdvözlettel!