Mit csináljak, hogy ne kapjak rohamokat, ha a barátommal beszélek?

Több mint másfél éve együtt vagyunk. Kb. egy évig rengeteget hisztiztem(hozzátenném, máig azt mondják sokan, hogy jogosan). Olyanok miatt hisztiztem(bár nem mondható minden hisztinek), hogy heti 5 iskolanapból alig akart velem maradni egy órát suli után(heti kétszer jött össze), de eközben az összes szünetben együtt voltunk. Vagy hogy nem vette észre, hogy én iskolába vagyok. Vagy hogy folyton a tv-t nézte míg nála voltam, és nem is hallotta meg többször se amit mondtam, és mindig mondta, hogy bocsi, nem figyeltem. Ilyenek miatt(bár ez se mentesít a hiszti alól:)). A lényeg, hogy tudtam, hogy mindig én kerülök ki jól. Ám egy idő után közölte velem egy felnőtt, hogy ha ezt így folytatom elveszíthetem a barátom. Ekkor elkezdtem sírni...utána egy hétig pánikrohamokat kaptam. Azóta tart ez az állapot. Mindig, ha fent van a barátom chaten gyomorgörcsöm van. Szeretem, viszont nem merek neki írni, mit mondani. Ha nincs témánk, elkezdem okolni magamat. 5 és fél kilót fogytam a stressztől. Nem tudok aludni se. Amint ír a barátom, elkezd hevesen verni a szívem, és egy mási "állapotba" kerülök. Akárhogy próbálom leküzdeni a félelmet, ne megy. Azóta rettegek attól, hogy elvesztem. Szerencsére a barátom ezt nem tudja. Járok pszichológushoz, és nagyon nehéz esetnek számítok. Azt mondta az orvos, kigndol valamit, és olyan, mintha más "tudatállapotban" lennék.

Tudom, hogy ezen csak én meg az orvos segíthet, de volt valaki ilyen helyzetben? Vagy hasonlóban? Vagy van valami ötletetek, hogy szedjem össze magam? Azóta tényleg nem merek semmit se tenni. 50x átgondolom, hogy mit írjak a barátomnak. Ha pl leírom, hogy szeretlek, akkor félek, hogy túl sok. Ha nem írom le akkor nem tudok aludni, mert nem írtam meg neki. Ez meg már beteges.