Vajon jogosan vágtam a fejéhez dolgokat? (Bővebben lent. )

Hosszabb kapcsolatnak lett vége, mert szakított velem a párom azzal az indokkal, hogy már nem szerelmes belém. Meg jött a szokásos sajnálkozós szöveg, meg hogy ő tényleg nagyon szerelmes volt belém stb...de nálam teljesen eltörött a mécses és a fejéhez vágtam mindent...például hogy: "soha nem vette olyan komolyan a kapcsolatot mint én, soha nem szeretett úgy ahogy én őt, sose voltam neki olyan fontos, mint ő nekem..." Aztán másnap elgondolkodtam azon hogy vajon volt e értelme a kijelentéseimnek...vajon tényleg észszerű dolgokat mondtam-e vagy csak egy "önvédelmi mechanizmus" volt tőlem és muszáj volt valami okot találnom? ... Bennem tovább kitartottak és most is kitartanak érzéseim iránta, neki elmúltak...ezért éreztem megalapozottnak kijelentéseimet...de az a helyzet hogy a szerelmet nem lehet észérvek alapján nézni...szerintetek csak egy hirtelen kirohanás volt ez tőlem a dühből fakadva vagy tényleg lehet értelme annak, hogy soha nem szeretett annyira mint én szeretem őt?