36 évesen még sajnos nem volt kapcsolatom. Van esélyem hogy az életben egyáltalán valaha legyen? Nem vagyok ronda hogy repedne a tükör. Idővel viszont még nehezebb, mert ez már ciki is és ki akarna így megismerkedni velem.

Ha hozzám beszélsz volt már évekig tartó kapcsolatom és a legidősebb gyermekem kb. 14 lehetne ha nem létezne esemény utáni. Azt nem mondom, hogy fiatalon annyira tapadtak rám a csajok, hogy levakarni sem tudtam őket de azért volt néhány akinek bejöttem(és akkoriban éltem is az ilyesmivel).

Én is loser vagyok de más miatt. Voltam olyan ökör, hogy fiatalon a fejembe vettem, hogy amolyan igazi társra van szükségem nem pedig egy cafkára akit néhanapján jól gerincre vágok. Akibe nem vagyok szerelmes szóba sem jöhet, ismerkedni nincs kedvem, mert annak az esélye, hogy valaki megtetszik aki első látásra nagy büdös 0(ez van, ilyen vagyok).

Gondolom kitaláltad, hogy azóta nem jött össze semmi. Ez az "azóta" közel egy évtizede volt, én pedig felhagytam minden reménnyel és vén morcnak érzem magam.

Rettegek attól, hogy újra szerelmes leszek még ebben az életben, gyűjtöttem egy életre elegendő lelki sebet. Ha leszek is, tőlem tuti nem fogja megtudni. Szamár nem kell, szép sem. Az élet egyedül pedig nem élet, mégis mi a frásznak törjem magam. Én kevés vagyok ahhoz, hogy feloldjam ezeket az ellentmondásokat úgyhogy sakkmatt.

Szerintem simán kvalifikálok a legszánalmasabb alakok közé még akkor is, ha épp a lelki szegények fórumán járok(a szánalmas nem egyenlő az erkölcsök hiányával, úgyhogy eszem ágában sincs leszállni a magos lóról).

Ha esetleg megkérdeznéd, hogy ezt mégis mi a frászkarikának írtam le akkor passz. Én sem tudom.

kihagytam egy "nem"-et

mind1

Lényeg a lényeg, ha jól nézel ki és jól érzed magad a bőrödben a lányok fognak próbálkozni maguktól is, csak válogatnod kell(lehet, hogy pont nem az akit te szeretnél de attól még lesz jelentkező).

Ha nem nézel ki jól és nem vagy elemedben meggebedhetsz a semmiért.