Lányok/Fiúk! Ti mit tennétek a helyemben?

Szóval van egy srác akinek én tetszettem 6.-as korunkban, de én akkor finoman visszautasítottam, mivel nem volt kölcsönös. Két évre rá fordult a kocka és megkedveltem, de nem mertem nyitni stb... Elballagtunk és más iskolába mentünk. 9.-es voltam amikor véletlenül összefutottunk és jót beszélgettünk és megbeszéltük hogy találkozunk majd. De aztán nem lett semmi belőle, mert nekem komoly családi problémáim lettek amitől teljesen kikészültem, neki pedig éppen váltak a szülei. Aztán tavaly nyáron újra elkeztünk beszélgetni, hülyülni és azt hitten sínen vagyunk. Volt minden ami kell, szívecske, veled álmodtam stb... Aztán azzal jött egyszer csak hogy tetszik neki nagyon egy lány és hogy reméli összejönnek. Én pedig nem értettem és elöszőr azt hittem hogy féltékennyé akar tenni, de kiderült hogy ő a barátjának tart stb... Én akkor közöltem vele, hogy fejezzük ezt be mert én többet érzek iránta mint ő énirántam. Erre monda hogy jó és azóta nem beszéltünk, de én nekem nagyon hiányzik és nem tudom kiheverni. Soha nem is néztem rá más fiúra és nem is érdekelt úgy senki mint ő...Mit tegyek? Nyomuljak így is vagy nem érdemes? 17/L