Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit lehet ezzel kezdeni? Elfogadni így, szakítani?
Figyelt kérdés
Másfél éves kapcsolatról van szó. A barátomnak sajnos sok gondja van. Az anyukája beteg, nagyon komoly anyagi problémák, egyszóval rosszul van. Sehova nem jár csak hozzám, és horgászni (ritkán). A szüleimmel szerettünk volna ha eljön velünk nyaralni pár napra, hívtam strandolni, koncerte, de egyszerűen sehova sincs kedve jönni. Azt mondja lehangolt, sehova nincs kedve eljárni, és majd jobb lesz ha elmegyünk külföldre (2 év múlva), összeköltözünk stb. Már a szakítást is emlegettem, de nem akarja, viszont változtatni sem. Egyébként velem nagyon rendes, jól megvagyunk, érzem hogy szeret.
2013. jún. 22. 12:08
1/9 Zakathol válasza:
"Azt mondja lehangolt, sehova nincs kedve eljárni" - pont attól lenne jobb kedve, ha eljárna... Valahogy rá kell venni, hogy kimozduljon kicsit, elfelejtse a napi gondokat. A pecázás - ahol egész nap ücsörög - pont nem feledteti el a bajait, csak még több ideje van rájuk gondolni.
2013. jún. 22. 12:11
Hasznos számodra ez a válasz?
2/9 anonim válasza:
Akkor meg minek akarsz szakítani? Érsd meg őt fogad el hogy most ilyen!
2013. jún. 22. 12:11
Hasznos számodra ez a válasz?
3/9 anonim válasza:
Mivel sok gondja van, ezért mindenképpen maradj vele, szüksége van rád. Beszélgess vele, adnod kell neki reményt, hogy majd egyszer jobban fognak alakulni a dolgok. Adj neki időt, hogy boldogabb legyen.
2013. jún. 22. 12:12
Hasznos számodra ez a válasz?
4/9 A kérdező kommentje:
Azt mondja a pecázás megnyugtatja. Már jó rég óta ilyen, várjak 2 évet, hogy változzon valami, ha fog egyáltalán...
2013. jún. 22. 12:13
5/9 anonim válasza:
Te aztán remek társ vagy a számára, ha gond van te lelépnél.
Nekem is volt egy ilyen időszakom, pokoli nehéz volt átvészelni. Nem volt kedvem szórakozni járni, vagy egyáltalán társaságba menni mert ott sem tudtam elfelejteni a problémáim, ahhoz túl komolyak voltak. Az meg egy külön nyűg volt, hogy ilyenkor vidámnak tettessem magam.
Szóval ez egy nehéz korszakom volt, a párom pedig elhagyott (mi már az esküvőt terveztük). Aztán szép lassan helyrejöttek a dolgok és én hálás vagyok hogy akkor szakított velem a párom, mert most már tudom milyen ember is ő: olyan, aki ha probléma van simán lelécel. az ilyennel nem lehet közös jövőt tervezni.
2013. jún. 22. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
6/9 anonim válasza:
Mennyire beteg? Apuka, testvér nincs? Bízhatsz benne, hogy ez változni fog két év múlva? Meg mi miatt van ez a két éves határ? Mert ha szegény anyukájának ennyi van hátra, maximálisan érthető a viselkedése, biztos hogy nem szakítanék ilyen helyzetben. Viszont ha nincs ANNYIRA komoly baja, és két év múlva szimplán csak elköltöztök, akkor azért érdekes, hogy most semmilyen programot nem akar veled.
2013. jún. 22. 12:55
Hasznos számodra ez a válasz?
7/9 anonim válasza:
Olyan helyre hívd, ahol csak veled van, nem még más emberekkel. Pl. egy csendes park vagy valami. Próbáld csak a közelbe kicsábítani egy kis sétára, mondjuk közben megesztek egy fagyit, ilyesmi. Ha nagyon komoly gondjai vannak, nem várhatod el tőle, hogy "szórakozni" menjen. Vannak, akik ki tudnak kapcsolódni úgy, vannak, akik nem, sőt csak rosszabb, hogy úgy kéne tenniük mintha...
2013. jún. 22. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
8/9 kolosszus22 válasza:
Szerintem szakíts, na nem azért mert téged sajnállak, hanem a srác érdekében. Nem igazán szereted te őt, mivel rögtön szakítani akarsz mert nem úgy mennek a dolgok ahogyan szeretnéd. Tudod nem csak jóban kell együtt lenni, hanem rosszban is.
26F
2013. jún. 22. 13:27
Hasznos számodra ez a válasz?
9/9 anonim válasza:
Azért nem mindegy, hogy valakinek van egy ilyen átmeneti időszaka, avagy a másfél évből másfél éve ilyen és továbbra sem változik semmi.
Őszintén, én nem tudnék így együtt lenni senkivel. Természetes, hogy a bajban is együtt vagyunk, de az nem, ha neki az egész élete sebnyalogatásból áll. Ahhoz keressen magának való társat.
Én ezt mondanám beszéld rá hogy menjen el pszichológushoz, mert nagyon nem normális, hogy ennyire nem akar kimozdulni. Ha nem sikerül rávenni, hogy változzon, vagy legalább próbáljon megváltozni, akkor viszont gondolkozz el azon, hogy te így boldog leszel-e hosszútávon.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!