Mit csináljak? Tényleg nem tudom most, hogy mi a helyes. Kinek van igaza?

A barátom délutáni műszakban dolgozik, délelőtt tudunk találkozni egy-két órát, de szoktunk általában minden nap. Húsz évesek vagyunk. De most valahogy úgy érzem kihasznál, csak akkor jön, ha szüksége van rám. Most bejelentette telefonon, hogy holnap nem jön, mert nagyon fáradt, a hétvégén is dolgozott, és akar pihenni. Az anyukája is kórházban van egyébként, tény hogy ki van merülve a barátom. A gond az, hogy szerdán sem tudunk találkozni, mert én vizsgára kell menjek. Én kikeltem a sodromból, ez igaz, azt mondtam nem is vagyok fontos neki, nem is szeret, és nekem igenis szar ha két napig nem látom. Szakítást emlegettem. Erre ő is elég csúnyán beszélt: azt mondta nem ötven éves, mindig be van programálva, sosem csinálhat amit akar, olyan érzést keltek benne, hogy elérem, hogy szabadságra vágyjon, ő csak pihenni akar, majd csütörtökön találkozunk, nem halok bele ha két napig nem látom. Ha ezért szakítani akarok, szakítsak, ha ezt nem tudom megérteni, ne vegyem őt faszra. Amúgyis a szeme ragad le annyira álmos, fekszik le, aludjak jól, lerázott. Milyen ez már? Másfél éve együtt vagyunk.