Reggel összevesztünk. Túlreagáltam, vagy igazam volt?

Egy év kapcsolat után (nemrég) költöztünk össze a párommal.

Nem vagyok egy pláza cica, amolyan erős közepes, helyesnek mondott csaj. Néha persze nekem sincs önbizalmam, mint a legtöbb nőnek. Ha akarom fel tudok öltözni, ki tudom sminkelni magam, meg tudom úgy csinálni a hajam, hogy megnéznek az utcán, viszont nem okoz gondot az sem (mint nagyon sok nőnél), hogy smink nélkül menjek ki vásárolni, bárhová. Igazából csak azért festem magam, hogy ne legyen kislányos az arcom.

Reggel felkeltem, és kócosan, gyűrött arccal egy pólóban kitámolyogtam a konyhába és bekapcsoltam a kávéfőzőt. A pasim tett valami hülye megjegyzést a külsőmre. Felkaptam a vizet, és ráripakodtam, hogy:

"Mit gondolsz, azok az 5 kg festékkel mázolt pofájú, hajlakktól betonkemény hajú, belőtt sérójú risza-pi**a barátnőid, meg a macák akiket megbámultok a haveroddal az utcán, azok jobban néznek ki reggel, mikor felébrednek??? Garantálom, hogy még rosszabbul, azért vakolják ki az arcukat!"

Na, persze én voltam megint a hülye.

Elég nehezen békéltem meg azzal is, hogy a környék össze ilyen macája a "barátnő - haverja". Sokáig a fejéhez vágtam, hogy "miért nem olyat választottál magadnak?" Nem érti meg, hogy nekem ez bántja az önbizalmamat. Olyan mérges lettem reggel, hiába magyarázott, hogy félre értettem a helyzetet, hogy azt is mondtam már neki, hogy "ezt mind vissza fogod kapni!" Akkor besértődött és elment.