Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Első nagy szerelem elmúlik...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Első nagy szerelem elmúlik valaha? Találok még valaha olyan embert, akivel ugyan ilyen boldog leszek?

Figyelt kérdés

15 évesek voltunk, mikor megismertük egymást, vele csókolóztam először, vele volt az első szex, nagyon boldog voltam vele. 2 éve felvettek minket ugyanarra az egyetemre, de más szakra. Ő az első félévben albérletben lakott, én bejárós voltam, de sokszor aludtam nála. Második félévben kollégiumba ment, mert az sokkal olcsóbb, onnantól kezdve ritkábban találkoztunk, eltávolodtunk egymástól. Ősszel szakítottunk fél hónapra, mert rájött az, hogy ki akarja élni magát, aztán összejöttünk újra, de azt inkább már csak én akartam. Februárban szakítottunk végleg, mert elkezdett cigizni, inni, bulizni, stb, ez pedig nekem nem tetszett. Később bevallotta, hogy már unalmas volt neki a kapcsolat, sok volt neki ez az 5 év. Nem beszéltünk egy ideig, de májusban ismét találkoztunk, ha velem volt mindig ölelgetett, puszilgatott, mondván, hogy vonzódik hozzám és nem bírja ki, hogy ne tegye ezt. Elmentünk strandra, utána pár napot együtt töltöttünk, utána nála voltam 3 napot, de csak szex közben élveztük egymás társaságát, egyébként már unalmas volt számomra is az egész, nem tudtunk már egymással mit kezdeni. Ekkor láttam be én is, hogy mindketten megváltoztunk, már nem ugyanazok a 15 éves gyerekek vagyunk, mikor megismertük egymást és bármennyire is szerettük/szeretjük egymást már semmi sem lesz a régi. Jó lenne, ha minden úgy lenne, mint régen, de tudom, már nem lesz, ezért elengedtük egymást. Ő azt mondta, hogy jó neki egyedül és hiába jönnénk össze úgyis szakítanánk, mert már semmi sem a régi, ezt én is ugyanígy látom, viszont én szeretnék egy új, normális kapcsolatot.

Attól félek, hogy többet senkivel sem leszek olyan boldog, mint vele voltam és senkinek sem tudok majd annyira megnyílni. Szeretnék új kapcsolatot, nyitott vagyok az újra, de hiába ismerkedem, valahogy senkivel sem az igazi. Tudom, várjak és majd előbb-utóbb találok valakit, akivel boldog vagyok, de sokaktól hallottam, hogy az első szerelem sosem múlik el és olyan boldog sosem leszek, mint az elsővel. Ez igaz? Ti hogy vagytok vele? Ha van első nagy szerelmetek, leírnátok nekem, hogy miért lett vége (ha vége lett) és a következő párkapcsolataitok hogyan alakultak, találtatok-e olyat, akivel ugyanolyan jól vagy még jobban érzitek magatokat és boldogok vagytok?


2013. jún. 14. 03:43
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

Mintha a saját történetem olvastam volna vissza, majdnem :P

Az első kapcsolatom nekem 14 éves koromban kezdődött és 18 éves koromig tartott, ám mi - biztos furán hangzik - közös megállapodással szakítottunk (2 külön egyetemre mentünk, én Budapestre, ő Debrecenbe és a nagy távolság miatt nem működött volna és nálunk is ez a "ráuntunk a másikra" szituáció volt).

Azóta egy kapcsolatom volt, ami 1 évig tartott, annak sem lett rossz hangulatú szakítás a vége.

Hogy elmúlik-e az első szerelem? Szerintem igen, de az ember sosem fogja elfelejteni, egy szép emlék marad, semmi más, de időbe telik, míg azzá fakul.

Az második barátnőmet is nagyon szerettem, legalább olyan nagyon, ha nem jobban, mint az elsőt.

Véleményem szerint a szerelem is olyan dolog, amit ha gyakorol az ember és sikeresen tudja megélni, akkor a rákövetkezőket (ha lesznek) jobban meg tudja élni.


21/F

2013. jún. 14. 03:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%
Ahogy érik a személyiséged, más minőségű érzelemre képes, mint korábban. Egész mást élsz meg és más is az "elvárásod" 15, 25, 35, 45, 55, 65, 75 évesen. Nem is lehet összehasonlítani, hogy jobban szeretsz-e. Én úgy érzem, egyre teljesebb.
2013. jún. 14. 04:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 zoliba' ***** válasza:
100%
az 1. szerelmem után én sem hittem abban,h lesz még ilyen. Aztán jött a 2. 6-7 évvel később. Azután jött a mostani a 3. Ő a gyermekem anyja! És boldogabb vagyok,mint az 1,2 nál,amire azt hittem ,h nem lesz jobb. Menni fog magától. Majd új ingerek,helyzetek érnek,amik akkor nem voltak meg. Más lesz a fontos,mint akkor,új lesz minden és ha ezt elfogadod,akkor boldog leszel mással is.
2013. jún. 14. 04:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem nem, vagyis én nem tudom.. Hiába próbálom valami mindig emlékeztet rá (sajnos)
2013. jún. 14. 06:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
100%
Az első szerelem mindig véget ér, de sosem múlik el. Mindig emlékezni fogsz rá, mert mégiscsak ő az első. De ettől még lehetsz ugyanilyen boldog, sőt boldogabb a következővel. És az is igaz, hogy egészen mást vár el az ember lánya egy kapcsolatban 15-20-25 évesen.
2013. jún. 14. 06:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
100%
22 éves vagyok, én még mindig a gyerekkori szerelmemmel vagyok együtt. De pont erről beszéltünk pár napja a barátnőmmel, aki 15 évesen jött össze a barátjával és 20 éves koráig együtt volt vele. Most már 1,5 éve új kapcsolata van, együtt is élnek, és nagyon szereti, nagyon boldogok, talán jobb is mint az előző volt, de azt mondta ugyanolyan sosem lesz, mint az első, mert azt nem lehet megismételni, az akkor volt, most meg most van. De ne félj az újtól, lehet az is valami nagyon jó dolog. :) Most már felnőtt vagy, te is máshogy állnál hozzá, meg nyilván az új párod is.
2013. jún. 14. 08:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:

Köszönöm, hogy leírtátok mindezt, sokat segített. Kicsit megnyugodtam, de ezek szerint túl hamar várom az új kapcsolatot, rájöttem, hogy így 4 hónap elteltével még nagyon korai lenne és kár siettetni, csak bennem van az, hogy szeretnék boldog lenni. Már szerencsére túl vagyok a "siratós" időszakon, ilyen is volt, 2 hónapig nem volt kedvem elmenni sehová, órákra is csak azért jártam be, mert muszáj volt, magam körül mindenhol azt láttam, hogy mindenki boldog, folyton sírtam, de ez már megváltozott szerencsére.

Nem tudom, hogy szeretem-e még, azt hiszem igen, de már nem fáj, elengedtem. Nem haragszom rá, sőt nem is tudok, ha nem voltunk boldogok, akkor muszáj volt, hogy vége legyen, viszont még ha rá gondolok vagy találkozom vele belémhasít egy érzés, előjönnek a boldog emlékek is, ami nagyon rosszul megérint, mert tudom, hogy vele már nem lesz ilyen, ugyanakkor jó érzésként is tölt el a sok boldog pillanat emléke.

Úgy érzem, ha összejön majd mással az nagyon rosszul fog esni, de egy idő után biztosan ez elmúlna és örülnék neki, hogy talált olyat, akivel boldog.

2013. jún. 14. 13:03

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!