Tegnap este rosszul lettem, a baratnom rettenetesen reagalt. Mi a baja?

Nem volt még ilyen helyzetben és bepánikolt. Teljesen rosszul kezelte - és ha ez vigasztal - valószínűleg utálni fogja magát érte ameddig csak él. Várj egy kicsit vele hogy mi történik ha múlik a "hatás". Nem volt semmi előzménye ennek?

Úgy értem nagyon durva -már már hihetetlen- ha 4 éve együtt vagytok, szeretitek egymást és ennyitől így megfordul minden, és azonnal kitenne. Nagyon hihetetlen...

A családod is hülyén áll a dolgokhoz, meg ő is.

Attól, mert beteg vagy, még nem kell(ene) megelégedned egy olyannal, aki épp hogy csak addig van veled, ameddig a számára minden tökéletes, aztán az első adandó alkalommal lelép.

Attól, mert van egy betegséged, még igenis, hogy van/lenne olyan, aki emellett ugyanúgy tudna szeretni, mint egy egészségest. Mi az, hogy örülnöd kéne, hogy eddig veled volt? Lóf*szt! Hol van a szeretet és a hűség abban, aki akár felfordulni is hagyott volna? Szerinted a szerelem nem győz le egy betegséget? Ráadásul úgy tudom, nem egy haldokló beteg vagy, akinek már csak hónapjai vannak hátra. Nem örülni kéne a hozzáállásához, hogy "eddig azért kitartott melletted", hanem ez inkább gáz, hogy csak eddig tudott melletted kitartani.

Másrészt: ha őt az anyja csak úgy rá tudja beszélni, hogy elhagyja azt, akit elvileg szeret, akkor most vagy ő olyan primitív és befolyásolható, hogy a jövőben is bármire rá lehet venni, vagy egyszerűen nem is szeret igazán.

Gyereket akartok nevelni? Így?? Hogy majd anyuci szól egyet, mert a szélsőségesen darwinista nézeteinek más pasi jobban megfelelne, és akkor a párod fogja magát, és otthagy? Vagy rosszul leszel, aztán hagy meggebedni, ő meg a gyerekeivel lelép? Most komolyan egy ilyennel akarsz családot alapítani?

Értem én, hogy szereted... de azért lásd át a dolgokat! A te döntésed, de én egy ilyen után nem terveznék hosszú távra.

Egyébként meg volt barátnőm súlyos szívbeteg volt. Mégis kitartottam mellette végig. Pedig az nem is az a mindhalálig tartó szerelem volt, csak egy amolyan szimpla érzelmileg közepes járás. Mégse jutott eszembe, hogy lecseréljem. Pont akkor nem, amikor szüksége lett volna rám.

Előzővel teljes mértékben egyetértek. Milyen ember az ilyen, de most tényleg!? Elzavar, az első gondnál, egy önző, csak magára gondoló ember a barátnőd aki igazán nem szeret téged. Szerintem a legközelebbi hasonló esetnél (Isten ments, nem kívánom neked) is meg fogja ezt tenni. Nekem ilyen nőre nem lenne szükségem.

26F

Én 24 éves lány vagyok, ápolónő és egyáltalán semmi kifogásom nem lenne egy beteg partner ellen. Akármilyen baja lenne. A Te betegséged nem egy szklerozis multiplex pl, ami évek múltával valóban súlyos állapotot vgy halált eredményezne addig pedig emelgetni és pelenkázni kellene. Ettől sem hiszem, hogy meg kellene rémülni egy érett 24 éves lánynak. De az már minden határon túlmegy, hogy egy 4 éve nyugvó szívbetegség első tünetétől kikészül és otthagy. Ő akar gyereket? Ha begyullad valamije majd őt is otthagyja?!

Ilyen emberrel legyen az nő vagy férfi egy percig sem maradnék tovább. És ne mondd már nekem, hogy ennyi problémával nem tudsz párt találni mikor a tolószékes ismerőseim is mind kapcsolatban vannak!! Állj a sarkadra és ne légy ilyen nyápic. Nem kell ahhoz piás cigis bulikirálynak lenned, hogy kelljél a csajoknak. Ha normálisat akarsz kifogni. Én ezt a mostanit látni sem akarnám többé. Nézd... én sem vagyok teljesen egészséges asztmám van ami mindennapos fulladás halálközeli állapot és nem egyszer vitt el rohammentő a párom szeme láttára mégsem fordult meg soha a fejében, hogy akár egy percre magamra hagyjon. Ahogy én is fogtam a kezét a műtétje előtt és után. Aki képes betegség miatt elhagyni a párját, vagy akár rokonát az az én szememben nem ember. Az ilyen megérdemli, hogy idegen helyen, egyedül, betegen párnák közt szenvedjen és a kutya rá se nézzen!!

Szerintem sürgősen keress új barátnőt. Olyat aki aki önmagadért szeret és fél lábon is tetszenél neki! Mert vannak ilyen emberek is. Nem csak olyan szemét kis libák akik ennyitől beijednek. Gondolom mikor elvitted nyaralni meg ide oda akkor jó voltál. Mihelyst neked van szükséged valamire már mehetsz a levesbe. Rengeteg ilyen ember van. Undoritó ami itt folyik, jöhetne a világvége! A családod pedig tényleg szégyen... egy ilyen nyugvó szivbetegség azt mondanám, hogy totál egészséges állapotnak felel meg megvan két lábad két kezed értelmi képességeid semmivel sem vagy rosszabb egy egészséges embernél.

Szerintem ha szereted, bocsásd meg ezt neki!

Én is szilárdan vallom, hogy "ilyen helyzetben végig mellette lennék, és fogná a kezét!"

De nem voltam még ilyen helyzetben, hála Istennek, és nem tudom, mit tennék a valóságban.

Már gondolkodtam rajta, mit tennék, ha a kedvesem csak hányna vagy menne a hasa, és nekem kellene segítenem. Mert ugye az undorító. Már ahhoz is nagy szeretet kell, hogy ERRE képes legyen valaki.

Nem tudom mit tettem volna a helyében, lehet azt hitte meghalsz... és attól a fájdalomtól érthető hogy védi magát.

Bár én nem voltam ott, nem ijedtem meg, nem kellett erőmön felül egy ember életét megmentenem, és nem halt meg az apám! (Hála Istennek!)

Biztosan belejön majd, a próbák során erősödik meg az ember!

Te meg ne sajnáltasd magad, bocsáss meg neki, mondd el hogy szereted, és azt kívánom, gyógyulj meg hamar!

Előző válaszíró vagyok:

*fognám

És 20/L