Ti is így éreznétek ezzel kapcsolatban vagy csak túl önző lennék?

Egy elég kellemetlen betegségben szenvedek már másfél hete, aminek az egyik nagy hátulütője, hogy még 4-5 hétig otthon kell feküdnöm. A barátom (19) persze sajnál, és együtt érez velem, de Ő attól még ide-oda megy a haverokkal szórakozni. Amivel egyébként nincsen semmi bajom, hisz attól, hogy én beteg vagyok, és még leszek is sokáig, miért ne érezhetné jól magát? De ami nekem nagyon szarul esett és sajnos nagyon nehezen tudom elfogadni az az, hogy elmegy arra a szülinapi bulira, amit nekem és még egy lánynak rendeztek (egy közös bnőm szervezi, aki egyébként a barátom rokona). Azonban én ugye nem tudok rajta részt venni, de a barátom kijelentette - habár nagyon sajnálja - Ő azért elmegy rá (kb. vele együtt lesz 3 fiú). Egyrészt rosszul esik, hogy a saját szülinapi bulimon nem tudok ott lenni másrészt pedig, hogy Ő elmegy nélkülem. Tudom, hogy nem szabad korlátoznom, hisz egy érett felnőtt férfi, azt csinál, amit akar, mégis önzően azt kívánnám, hogy inkább azon napom maradna otthon:(. Kicsit féltékeny is vagyok, bevallom, pedig valójában nincs okom rá, de ki tudja, mit hoz ki az alkohol hatása az ott lévő lányokból. Mindegy ebbe már bele sem merek gondolni.

A kérdésem az lenne, hogy ti, hogyan éreznétek ez miatt magatokat?

Előre is köszönöm a válaszokat! 18/L