Mindig egyedül maradok? Igy már tényleg nem kellek senkinek?

35 éves vagyok és van egy 4 évesem. Egyedül nevelem. Van egy férfi az életemben, de úgy néz ki, hogy ha a kislányt elviszi az apukája egy héten egyszer, akkor tudunk találkozni és neki ennyi elég. Nem. Nem igaz. Néha jön hétköznap is, (szerintem a szex miatt), de már 8 hónapja tart ez és nem látom a perspektivát. Jobban mondva de. azt mondja, hogy össze akar majd bútorozni, máskor meg azt, hogy apukáját nem akarja egyedül hagyni, akivel lakik. Lehet ezt évtizedekig is játszani, de nekem társ kell. Tudjátok... Társ,, a mindennapokban. Mondani nem fogok neki, mert a pasik ilyenkor elmenekülnek, ha túlságosan meg akarjuk kötni őket, inkább örülnöm kéne, hogy jön, amikor akar. Igaz?