Párom nem akar babát, esküvőt de én szeretnék elhagyni nemtudom. Van aki ilyen helyzetben van?

Egy férfi soha, senki kedvéért nem változik meg!

Ha most nem akar, akkor később sem fog akarni. Aztán majd ott találod magad 50 évesen és azon keseregsz, hogy sohasem lett gyereked és a párodat fogod hibáztatni... Mert ha neked ennyire fontos a gyerek, akkor ez lesz a vége.

Megfigyelésem szerint többségében azok a férfiak nem akarnak gyereket, akiknek ki van nyalva a valaguk és félnek, hogy nem ők lesznek a középpontban, meg nem velük lesz foglalkozva, sőt esetleg még csinálniuk is kell valamit, ha gyerekük lesz.

Jelenleg én is úgy gondolom, hogy nem szeretnék gyereket, mert elég rossz életem volt/van és nem akarom, hogy a gyerekemnek is csak ez jusson. Viszont tiszteletben tartom, hogy másnak fontos a család.

Az 5-ös válaszolónak üzenném: Attól, hogy valaki gyereket szeretne, nem kell suttyónak lenni! Jobb lett volna, ha a Te szüleid nem akarnak gyereket... 26N

a házasság az egy dolog, hogy nem közös cél. de a gyerek egészen más tészta. szerintem ennek a kapcsolatnak semmi értelme.

csak keserűséget ad neked, ha eszedbe jut miről mondasz le.

viszont bele kell gondolni másba is. mondok egy példát.

mi a férjemmel mindketten szerettünk volna házasságot, gyereket. idő közben kiderült, hogy a baba miattam nem fog soha össze jönni. ezért bármennyire is fájt, úgy tartottam tisztességesnek, ha felajánlom a szakítást a férjemnek, hogy idővel összejöjjön egy másik nővel és családot alapíthasson. kapásból nemet mondott. azt mondta vagy tőlem akar gyereket, vagy senkitől! és ha nem jön össze akkor majd többet költünk szórakozásra. ennyi.

8 év hosszú idő, és ha tényleg szeretitek egymást, mérlegelned kell: vagy feladsz egy 8 éves kapcsolatot, hogy talán később találj olyat aki akar gyereket. de mi van ha nem jön össze?

remélem nem így lesz, de sose lehet tudni...

gondold át mennyire fontos a kapcsolatod, és mennyire a gyerek. mert ha vele maradsz, úgy, hogy gyereket akarsz, egész életedben őt fogod hibáztatni, és meggyűlölöd!boldogtalanul nem érdemes kapcsolatban maradni, csak mert szerelmes vagy. idővel úgyis elfelejtenéd.

27/N

Tudod, nekem az a furcsa, hogy szeret mégis elnézi, hogy bánkódsz emiatt.

Én sem akartam nősülni (nem is akarok) vagy gyereket vállalni. Keményen ragaszkodtam az elveimhez, több mint 10 évig. Az aszonnyal szeretjük egymást és ahogy elnéztem a tekintetét, amikor az utcán szembe jött velünk egy babakocsis pár, rájöttem hogy rohadt önző vagyok. Krva rosszul esett látni, mennyire vágyakozik és szenved de egy szót nem szólt nekem, mindig próbált mosolyogni, és nekem ez esett a legszarabbul. Belementem a gyerekbe. Végig szenvedtem terhességének 9 hónapját, mert én nem akartam, de valahogy nem bántam a döntésem mert a párom ragyogott.

Megszületett a kislányom és mikor először a kezemben tartottam elbőgtem magam, mint egy idióta. A mai napig nem tudom, mi volt az oka, meghatódtam de valami más is volt benne. A lényeg, hogy imádom a lányomat, ő lett a szemem fénye, és bár a házasságba még mindig nem megyek bele, néhány év múlva szeretnék még egy gyereket.

Ha a párod nem megy bele még így sem, hogy látja rajtad mennyire szenvedsz, akkor hidd el, nem érdemli meg tőled azt az áldozatot, hogy rááldozd az életed, rá és csak rá. Akkor nem szeret téged eléggé. Ha meg túl sokáig tökölsz, megvénülsz aztán keresztet vethetsz az anyaságra.

36F

"Azt mondta menjek ha ez így nem jó nekem" Már erről megvan alapból a véleményem, tehát igazából nem is értem mit keresel még mellette.

Ha szeretünk valakit, akkor próbáljuk őt boldoggá tenni, vagy legalább közös nevezőre jutni. Nem pedig kijelentjük, hogy az lesz amit én akarok, te pedig mehetsz a p...ába ha nem tetszik.

Lehet tudni egyébként miért nem akar gyereket, esküvőt?