Szerintetek az ciki, ha 15 vagyok és még nem volt barátnőm? 15/F

Szerinted ciki, ha valakinek nem volt még barátnője 15 évesen? Miért akarsz másoknak megfelelni, de magadnak nem? Ha én azt mondom, hogy igen ciki, de te nem, akkor mi tévő leszel? Csalódott leszel? Csalódsz magadban? Megtagadod saját ön magad? Remek út lenne ahhoz, hogy nyomoruságos gondolati börtönbe zárd magad. A gondolataiddal ne azonosulj. Látod, te mélyen belül tudod, hogy ez így nem ciki. De az elméd, ami mindig többet akar, sosem elég neki, megfogalmazza a gondolatot:

Szerintem mások cikinek tartják, hogy még nem volt barátnőnk. Vagyis, kikell hogy fordítsuk!

Az egód azt mondja:

Szerintem ciki, ha másnak még nem volt barátnője 15évesen! És itt jön az, amikor az egód elkönyvel téged egy pancsernek, és zúdítja rád folyamatosan a negatív gondolatokat, ó sosem lesz barátnőnk! Ó kijárom a középsulit barátnő nélkül, fúúú!!! Mit fognak mások gondolni rólunk??? Mit fognak gondolni rólam??? Mit fogok én gondolni magamról??? A jövőtől félsz. A jövőtől, ami sosem jön el. Mert a jövő nem létezik. Csak a most létezik. A most-ban van bármi problémád? Nézz körül, hiányzik valami? Egy barátnő? Akkor kezdj el barátkozni lányokkal! De, a mostban nem tudsz azzal mit kezdeni, hogy nem volt még barátnőnk. Ez értelmetlen. A most ban nem számít, hogy mi volt, meg mi nem volt. A most ban nem számít, hogy mi lehet. Mert csak az lehet, amiért most teszek. Érted? Gondolati csapdába estél. Azonosulni pedig velük, hát az nem bölcs dolog. Csítidsd le a gondolataid, a legjobb, ha megszünteted őket. Azok sosem fognak a valósággal törődni, csak hozzák elő az emlékeket, amik nem számítanak már, meg rettegnek a jövőtől, ami ugyancsak irreveláns akkor, ott, most. :)

Lassan 18 leszek, de eddig két rövid kapcsolaton kívül nem volt senki az életemben (egyszer tavaly nyáron az osztálytársammal jártunk alig másfél hónapig, bár ez aztán tényleg nem nevezhető komolynak, utána meg az ősszel majdnem 3 hónapig jártam egy sráccal, akit már évek óta jól ismertem előtte is). Szerintem az lenne a normális, ha valaki nem 12-13 évesen már nagyban nyomná a csajozást/pasizást, na és persze nem minden héten más ágyában landolna. Soha nem akartam ilyen életformát magamnak, és ezt majd a gyerekeimnek sem fogom megengedni később. Bár azért azt elismerem, most már tényleg jó lenne találni egy fiút magam mellé, aki komoly kapcsolatot szeretne tőlem, mert az egyéjszakás kalandokra én nagyon nem vagyok kapható.

18/L

A probléma ott kezdődik, hogy egy 13 éves nem ismeri még magát, akkor hogy akar magának párt találni?

Ez egy 2 élü fegyver. A másikban mindig magunkat keressük, de amíg nem ismerjük magunkat sem, sosem fogjuk megtalálni a másikban sem magunkat. Amikor véletlenül igen, na akkor leszünk szerelmesek. Amikor magunkat akarjuk kivetíteni másra, az nem szerelem. Az a szerelem, amikor nem kell magadat erőszakolni rá, hanem megtalálod ön magad benne, és mivel te ő vagy, ezért ő is megtalálja ön magát benned. Ez a szerelem. Éppen ezért nem lehet 13 évesen azt mondani, hogy baj, hogy nem volt még barátnőd, mert ezek szerint, még magad sem találtad meg. Ha megtalálod ön magad, már nem lesz nehéz megtalálni a párod. Pár, az, amiből 2 van. Nem lehet egy disznó és egy ló egy pár. Találd meg önmagad, aztán a párod.