Szerintetek mennyi esély van erre?

Szakított velem a barátom mert "már nem szeretett". Elég gyerekes a viselkedése néha, nem érett még egy komoly kapcsolatra, ráadásul nem igazán a csajok kedvence, és eddig mindenki pofára ejtette rajtam kívül. Én vagyok a legelső barátnője. Én a teljes szívemet neki adtam, ő meg mocskosul összetörte. Úgy gondolom, talán ki akarja élni még magát másokkal is, vagy úgy érzi, azzal az önbizalommal amit tőlem kapott, talán talál jobbat is. A mi kapcsolatunkban is én voltam mindennek a kezdeményezője, én voltam inkább a "pasi", de én élveztem ezt a szerepet, és tudom, hogy sok más lány nem viselné el azokat a dolgokat, amiket én eltűrtem neki. Ezért is tudom, hogy ha külsőre bejön majd 1 lánynak (mert elég jó pasi), csak nagy nehezen fog tudni szerezni magának barátnőt, mert belsőre még alkatmatlan, komolytalan, gyerekes egy lány megszerzéséhez, pláne a megtartásához. (nem nagyon tud csajozni, randikon sokszor volt nála kínos csönd, de én beleszerettem a "kis szerencsétlen" énjébe is, és mindig kisegítettem, nem ráztam volna le soha emiatt) Én elfogadtam ilyennek, és megszerettem. De tudom, hogy a lányok többségének ennél jóval nagyobb az igénye egy pasinál a belsőt tekintve, ha komoly kapcsolatot akarnak, nem csak szexet. Sok lány ismerőse, aki velem látta, lehet miattam kapott hozzá kedvet, azt hiszik, kinőtte a "kisfiús" viselkedését, mert volt pár hónapig 1 barátnője. Most úgy érzem eldobott magától, kihasznált teljesen, és tudom, hogy már más lánnyal foglalkozik.

Szerintetek, tapasztalataitok alapján, mennyi az esély arra, hogy esetleg pár hónap/1-2 év után megbánja hogy lemondott rólam, arról, aki teljes szívéből szerette, és a külsejére is igényes volt? Talán később már elég érett lesz ahhoz hogy "tisztán lásson"? Újabb családások a lányoknál ráébreszthetik majd erre? Elég bizonytalan a srác a szakítást illetően már most is, később megbánhatja?

/Persze már most is késő, már nem fogadnám vissza ennyi fájdalom után. De nekem nagyon jól esne, ha mégis ávisszasírná magát, mert én vittem bele őt az életbe, adtam neki nagy önbizalmat a csajozáshoz és az új haverokhoz, teljes szívemből szerettem, mellettem komolyabbá vált, ő meg hirtelen, megváltozva, önbizalommal telten kidobott engem az ő életéből, gondolom jobb csaj reményében. De ha a lányok a későbbiekben ugyanúgy megbántják, remélem eszébe fog jutni az a lány, aki igazán szerette volna, minden hibájával együtt/ Szerintetek nem bánja meg? Vagy van rá esély? Fiúk, ti már voltatok úgy, hogy megbántátok valakinek a végleges elveszítését? 18/L, 18/F