Melyik kelendőbb? Egy flegma fullos vagy egy kövér de önmagára nem igénytelen kedves barátságos nő?

Egyébként szerintem a flegma fullos nő kelendőbb. Hogy miért?

Mert az a nő, aki azt mondja magára, hogy kövér, de önmagára nem igénytelen (alapból kicsi ellentmondás..), kedves és barátságos nő, pont olyan tulajdonságait akarja kidomborítani, amik szerinte erősségei. Holott rohadtul nem:)

A kérdés helyesen így hangozna:

"Melyik kelendőbb? Egy csinos lány vagy én, aki jól kompenzálom a kövérségemet némi kedvességgel álcázott rosszindulattal?"

13as!

Inkább te vagy rosszindulatú!

Egy inkább belső értékeken alapuló kapcsolat nehezen és sokára alakul ki, igaz általában tartósabb is. Elsőre a külsőt látjuk, ami azonnal beindíthatja a kémiát, belső tulajdonságok alapján meg eltart egy ideig, amíg annyira megszeretünk valakit, hogy még a kevésbé előnyös külsejét is vonzóbbnak látjuk, de ez is kétesélyes, vagy kialakul ez a vonzalom, vagy nem.

Úgyhogy a legtöbben azért sokkal hamarabb vonzódnak külső alapján (talán még a kisugárzás nyom valamennyit a latban ha olyan, hogy nagy hatást gyakorol ránk).

A válasz: a fullos csaj a kelendőbb, jóval nagyobb a valószínűsége, hogy nála próbálkoznak be többen.

Ez a "kövér alapból igénytelen" szöveg olyan röhejes. :D De tényleg vannak akik így veszik.

Az a vicces, hogy annak idején két pofára zabáltam a sütit, a zsíros pörkölteket, a hamburgert, a mindenféle cukros üdítőket, bagóztam, piáltam, egész nap tespedtem az ágyon a tévé előtt, tömtem magamban a csokit a chipset, meg nem mozdítottam a fenekem, nem hogy sportoltam volna. De nádszálvékony voltam és az volt rólam az általános vélemény, hogy igényes, sportos (hogy ezt a hülyeséget honnan szedték) csaj vagyok.

Később gondoltam, hogy azért ez mégsem járja, abbahagytam a cigit, az egészségtelen kajákat és elkezdtem tornázni, jobban adni magamra de közben szedtem egy gyógyszert is, talán az is közrejátszott, vagy nem tudom miért, de mindegy is: valahogy pont ebben az időszakban felszaladt jó pár kiló, amiből aztán nagy odafigyeléssel sikerült leadni, de érdekes, akkoriban, mikor tényleg a legtöbbet törődtem magammal, mozogtam, életmódot váltottam, akkor meg hirtelen én lettem a lusta, igénytelen debella.

Innen kezdve nincs is a témában miről beszélni.

A külső van akinek fontos, van, akinek kevésbé, de mindenki azt látja meg elsőnek és van olyan is, aki csak az alapján ítél. A fullosság szembetűnőbb, mint a flegmaság. Sőt a flegmaságot lehet magyarázni tartózkodásnak, extrovertáltságnak. A legtöbben azért szép, csinos barátnőt szeretnének (ami azért érthető és természetes igény) inkább és a belsőt ennek függvényében mérik.