Mit gondoltok, ez szakító ok?

A barátom egyik "haverja" nagyon pletykás. Mindenki nyalizik neki, ő a király, mert ha nem így lenne, akkor az a gyerek elkezdene egy nagyon durva pletykát terjeszteni, ahogy mindig mindenkiről. Szerintem a barátom így látja ezt az idiótát: Ő a menőarcok feje, és ha nem vagy a haverja, akkor te egy senki vagy. Így a barátom is beállt a sorba, ő is "benyalt" neki, habár ez egyáltalán nem igazi barátság, mert az a srác még így is beégeti a háta mögött a barátomat, meg hazugságokat terjeszt róla, ahogy másokról is... (A barátom ezt tudja is, de nem érdekli, ugyanúgy barátkozik vele)

Rátérek a lényegre: volt egy kis "kalandom" a barátom előtt. Mikor a barátommal még csak az ismerkedési zónába jártunk, de még nem voltunk együtt, akkor voltam egy házibuliba, és ott volt ez a "menő gyerek" is. Volt ott egy másik srác, akivel elkezdtem táncolni, volt csók is, de végül nem lett belőle semmi, mert annyira nem tetszett. 2 hétre rá jöttem össze a pasimmal. Mikor már kb. 1 hónapja együtt voltunk, ez az idióta azt hazudta neki: "A nőd megcsalt téged, mert csókolozott valakivel egy buliba, láttam." Persze ezt megbeszéltem a barátommal, elmondtam neki, hogy az egész egy kamu, mivel akkor még együtt sem voltunk, és csak be akart mocskolni engem.

És újabban megint be akar mocskolni ez a gyerek. De a barátom rá sem hederít, nem véd meg, hanem továbbra is nyal neki. Azt mondta rólam, hogy egy oltári nagy ri*banc vagyok, mert megcsaltam őt és álszenteskedek előtte, hogy nem is volt semmi. Ezt elmondtam a barátomnak, hogy leri*bancozott, de nem reagált rá szinte semmit, ugyanolyan jóba van vele, mint régen, és ez nekem nagyon fáj. Úgy érzem nem véd meg engem ettől az idióta senkiházi bunkótól, pedig elvileg engem szeret a legjobban. De most úgy érzem, neki a társaság, a barátai a fontosabbak, és nem én. Megjátsza magát a "haverok" előtt, és olyankor sz*rik rám és az érzéseimre. Persze vannak igaz barátai is, azok normálisak velem is és előttük nem játsza meg magát.

Ez szakító ok lehet szerintetek?